Tel.: 20-921-6851
Postacím: 2073 Tök Pf. 10.
E-mail: ujsag@zsambekimedence.hu

2009. február
Hóban a Kopaszra

Havas hétvége, enyhe fagy, próbálkozó napsütés. Mit mást is tehetne a dolgozó - ha már unja a monitort - mint hogy jár egyet. Irány a térség legmagasabb csúcsa, az 559 m-es Nagy-Kopasz. Ha éppen nincs köd, kilátója látszik az egész Zsámbéki-medencéből. A "Nyakas-mászó" felszerelésnek ide is elégnek kell lennie, de azért nézzük végig a túlélő cuccot. Csizmát átkenjük vastagon. Dupla zokni szó szerint életmentő lehet, dupla nadrág, két pulóver, kesztyű. Sapka zsebben, a hegyen fúj a szél. Szőrös kabát elég, eső nincs kilátásban. Vágó- és tűzgyújtó eszköz, távcső, fényképezőgép. Telefon inkább csak megszokásból, de jól jöhet, ha mégis kificamodna a bokám. Étel-ital nem, félnapos túra rendszeres táplálkozás esetén kényelmesen bírható. (indulás előtt szendvics, folyadékfelvétel azért célszerű). Térkép. (régi, de a hegyek nem mászkálnak).

A gyalogtúra Pátyról indul. Lerakom az autót a faluban, az erdőben nem merem otthagyni még úgy sem, hogy a medvém vigyáz rá. Séta fel a Telki úton. A vastelep előtt szabadlábon randalírozó agresszív tacskófalka, néhány göröngy jobb belátásra bírja őket. A fenti kereszteződésénél jobbra Keszi felé, majd a sorompónál be az erdőbe, követve a zöld, később a sárga jelzést. (kereszt). A hó nem mély, viszont csúszós, lassul a tempó. Érdemes a bányát jobbról megkerülve rövidíteni, a hatalmas hólepte gödör, hátterében a Zsámbéki-medencével megér egy kis nézelődést. Innen pár méter egy turistaút-kereszteződés. Tábla is van, még 2,6 km a csúcs. Az út tartós emelkedésbe vált. Vidám nyugdíjascsapat jön lefelé, hiába, aki korán kel, már túl van a nehezén.

Kilátás útközben

Baktatok komótosan felfelé. Tisztul a terep, elérem az első kilátópontot. Sajnos, elég borús az idő. A fenyőerdő szélén ívelt kanyar, már azt hiszem, mindjárt fent vagyok, de mégsem. Megint tábla, ami 750 m-rel biztat. Nem magasság, távolság. Végig emelkedő egyenes, a hóban jobban elfáradtam, mint terveztem. Újabb bizonyíték a számítógépes "munka" ártalmáról. Már ifjabbak is akadnak, valami csoportos próba lehet, lila szalagok jelzik az utat. Végre feltűnik a kilátó is. Az út megy tovább Nagykovácsiba, én balra (f)el. A cél előtt vöröskeresztes segítség világító kabátban, de nem rám vár. Szusszanok egyet fényképezés ürügyén, majd megrohamozom a kilátót.


A Csergezán-kilátó

Csupa fából van az egész, jó sok réssel, amiken fütyül be a szél. (a sapka már régóta rajtam van). Fentről remek panoráma (lenne, majd jövök jöbb időben is). A korláton kis táblák, mi merre.

Arra van Zsámbék. Meg Tök, Budajenő, Telki.

Miután kellőképpen lehűlt az arcom, lejövök. Most már sajnálom, hogy nem hoztam valami jutalomfalatot, de az Úr ezúttal is kegyes volt hozzám. Kedves ismerőssel (huszár, lásd 2008. júliusi számunkat) találkozom, aki mindjárt meghív egy kis traktára sokféle földi jóval ellátott hatalmas hátizsákjából. Ő nem egyedül jött, hozta az egyik srácát is. Kis ejtőzés, beszélgetés, azután ők indulnak vissza Nagykovácsiba, én meg Pátyra (Zsámbékra). Lefelé egyszerűbbnek tűnik, de miután az egyik kanyart úgy vettem be, mint Franz Klammer anno, ezért lassítok. A csizma a kenés ellenére alaposan átázott, jó meleg dunsztban van a lábam. A visszaúton kicsit változtatok, a bányabejárattól lejövök a műútra, onnan séta a kereszteződésig, majd lefelé Pátyra. A mérges tacskók visszakerültek a kerítés mögé. Még benézek a Landora Pizzériába, hogy beszámoljak "hőstettemről". Mindjárt meg is jutalmaznak egy forró levessel meg remek nokedlivel. (húst is adtak volna, én nem kértem) Már a vizes csizma sem zavar.

Árkos Antal

1945 február 13-ikán a Budai Várban körülzárt magyar és német csapatok kitörést kíséreltek meg az orosz ostromgyűrűből Hűvösvölgy-Budakeszi irányába. Közel húszezren indultak el. Nem ettek rendesen hetek óta. Betegek és/vagy sebesültek voltak. Nem volt megfelelő ruházatuk. Lőttek rájuk. Nem mínusz két fok volt 45 februárjában, hanem huszonkettő. És nem volt mobiltelefon a zsebükben.
A majdnem húszezerből alig nyolcszázan érték el Mánynál a német vonalakat.
Vissza az oldal tetejére ... >>>
Vissza a Zsámbéki-medence Regionális Hírmagazin főoldalára ... >>>