Érdekes társaságba járok mostanában. Fiatal, jól képzett, erős-egészséges emberek sokféle szakmával és tudással, az átlagosnál jobb anyagi és kulturális helyzetben. Megtiszteltetésnek is veszem, hogy a magamfajta csóró "öreget" is bevették a csapatba.
A sokféleségben azonban van egy erős összetartó kapocs. Aggódunk. Látjuk - legalábbis látni véljük - a világban, még inkább pedig itthon felhalmozódó és egyre feszítőbb gondokat, ugyanakkor keressük a megoldást, az egyéni, családi, kisközösségi túlélés lehetőségeit. A sokféleségből adódóan a tervezett menekülőutak is sokfélék. Van, aki konzervet halmoz, kutat fúr, földet vesz, állatot tart, lőni-verekedni tanul, illetve több mindennel is foglalkozik ezek közül. Sokan a gázszolgáltatótól független fűtést, némelyek független áramellátást terveznek-építenek, vagy a meglévő rendszereiket cserélik takarékosabbra, fenntarthatóbbra. Cselekedni jobb, mint tétlenül várni az ismeretlenre.
Az információkat kicseréljük egymással, a felgyülemlett, bárki számára hasznosítható tapasztalatokat pedig igyekszünk időről-időre Olvasóinkkal is megosztani lapunk hasábjain.
Azután majd csak lesz valami.
