Valami karácsonyit szerettem volna írni. Fenyő- és süteményillatút. Azután kezembe került egy felhívás. Pontosabban egy népszavazási kezdeményezés. Mindig azt mondjuk(ják), hogy nincs az emberekben civil kurázsi. Hát tessék. Egy magánszemély belevágott a sziszifuszi feladatba, hogy összegyűjtse a kétszázezer érvényes aláírást nem kisebb ügyben, mint az országgyűlési képviselők adómentes költségtérítésének megkérdőjelezése. Ez a dolog egyre többek szemét szúrja - persze a haszonélvezők kivételével. Miközben az alkalmazottak a teljes bérköltség ca. egyharmadát kapják kézhez, a cégeket pedig közel ötvenféle jogcímen sarcolgatják, addig az "érinthetetlenek" kasztjának tagjai tetemes hivatalos és "félhivatalos" jövedelmeik mellé jókora - esetenként éves viszonylatban tízmillió forintot is meghaladó - ún. "költségtérítést" vesznek fel. Adómentesen, mert így szavazták meg maguknak. (Lapzárta után érkezett a hír, hogy - talán a népszavazási kezdeményezés is közrejátszott - 15%-os adót szavaztak meg) Miközben azt tervezik, hogy a péktől kifelé jövet megállítják Mari nénit és elkérik a kifli blokkját. Kérdés, ki fog ilyesmire vállalkozni? Mert ember akad sokmindenre, de annyi talán mégse, hogy ilyesmit be lehessen vezetni országosan, még a munkanélküliség árnyékában sem.
Karácsonyra sok helyen főznek-sütnek halat. Ami tudvalevőleg a fejétől bűzlik.
