Telkiben jó élni

A Zsámbéki-medence polgármestereit bemutató sorozatunk újabb állomásaként a pezsgő közösségi életéről és dinamikus fejlődéséről lassan országos hírnévre szert tevő Telki község első emberével, Varga Mihállyal ismertetjük meg olvasóinkat.

Hogyan kapcsolódott élete össze a településével?

Magam is a Budapestről kiköltözők első nagy hullámával kerültem Telkibe. 1992-ben vettünk itt földet, 1993-ra pedig a házunk is felépült.



Mikortól beszélhetünk helyi közéleti szerepléséről?

Szinte az ideköltözésem pillanatától részt vettem az ekkor még csak 670 lakosú falu közösségi életében. 1994-ben új barátaimmal egyesületet alapítottunk. 1995-ben szerveztem először Telkiben "Falu disznaja" rendezvényt, ami azóta hagyománnyá, az egész települést megmozdító eseménnyé nőtte ki magát. 98-ban megválasztottak önkormányzati képviselőnek, 2002-ben pedig polgármesternek.

Ezek szerint nem bánta meg a kiköltözést…

Semmiképpen, hiszen a gyermekeim is nagyon jól érzik itt magukat. Telki igazi gyerekparadicsom. Itt egyszerűen más minőségű az élet, mint Pesten, nagyon jó baráti társaságok szerveződtek, aktív, élénk a helyi közösség.

Mi az eredeti szakmája?

Elektrotechnikusként tanultam, majd kezdtem el dolgozni. A műszaki pálya mindenképpen jó indítást adott abban az értelemben is, hogy rászoktatott a logikus gondolkodásra. Új szerepemre készülve kezdtem el tanulmányaimat az államigazgatási főiskola igazgatásszervezői szakán.

A környező települések testületi üléseit hallgatva egyik-másik képviselőre igencsak ráférne ez a képesség…

Önkormányzati rendszerünk egyik gondja, hogy mindenféle önkormányzati előélet, közigazgatási ismeret nélkül kell sokaknak az új feladatokkal szembesülniük. Megfontolandónak tartanám a polgármester- és képviselő-jelöltség feltételeként legalább közigazgatási alapvizsga letételének kikötését. Sok keserves félreértést lehetne ezzel a későbbiekben elkerülni.

Milyen örökséget vett át 2002-ben?

Soha nem volt kenyerem a visszafelé mutogatás, már csak azért sem, mert képviselőként részese voltam az előző ciklus eredményeinek-gondjainak is. 300 milliós adóssággal indultunk neki a feladatoknak, de emellett tekintélyes vagyont is örököltünk, amelyet tovább gyarapítottunk. Bár tudtuk, hogy sok tennivaló vár ránk., az első évben mégis sok kellemetlen meglepetésben volt részünk.

Az elmúlt időszakban nemcsak a saját településének megoldandó feladatai nehezedtek a vállára, ebben az időszakban kapott erőre a térségi együttműködés is.

Régóta mondom, hogy a Zsámbéki-medencét funkcionálisan egy településnek kell tekinteni, mint egy nagyvárost. Elsősorban az oktatási, egészségügyi, majd a közlekedési infrastruktura fejlesztésére és működtetésére gondolok.

Mondana példákat?

Az oktatás esetén a Telki Iskola koordinálja a logopédiai, és gyógytestnevelési ellátást a medencében, de más területen is vannak előrelépések. Mindenképpen hasznosnak tartanám a szorosabb településközi együttműködést, a közvetlenebb és gyakoribb egyeztetéseket. A településszerkezeti tervek kidolgozása esetén ez nagyon jól működött Budajenővel, Tökkel és Herceghalommal. Fontos a többoldalú egyeztetés, márcsak a finanszírozás miatt is. Vannak olyan ügyek, amelyek megoldása nem lehetséges két település együttműködésével sem. Az ti. nem lehetséges, hogy én beszállok valamelyik település oktatási intézményének fenntartásába, de az enyémbe nem szállnak be azok, ahonnan a gyerekek a mi intézményeinkbe járnak.

Nemcsak a sikeres együttműködésre van példa, akár a közvetlen környezetből…

A Budajenővel közösen tervezett szennyvíztisztítóra gondol, amit azután mindkét község külön építtetett meg? Minket nagyon sürgetett az idő, mégis vártuk a budajenőiek hozzájárulását a közös telep építéséhez - az egyeztetéseket még az előző ciklusban, képviselőként kezdeményeztem. Sajnálatos módon a másik fél úgy kért, és kapott, vízjogi engedélyt a saját telepére, hogy önkormányzatunkat nem is értesítette erről….

Reméljük, mindkét község tanult az esetből. Említette a közlekedési infrastrukturát.

Konkrét terveink vannak a Budajenő-Telki-Tök-Herceghalom irányú kistérségi jelentőségű feltáró úttal. Ezen az úton nemcsak az M1-es autópályát, hanem az elővárosi vasutat is rövid úton el szeretnénk érni.

Az út szerepelt a BART (Budapesti Agglomerációs Rendezési Terv) előzetesen az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága által jóváhagyott anyagában, majd annak a bizonyos módosító javaslatnak következtében kikerült a törvényből.

Nem egészen ez a helyzet. A törvény szövege és térképi melléklete ezen a ponton ellentmondásba került egymással. Miután az út szerepel Telki és Tök községek 2005. szeptember 1. előtt jóváhagyott szerkezeti tervében - és így konform a törvénnyel - a megvalósulásnak nincs törvényi akadálya. Az ellentmondásra felhívtuk a Területfejlesztési Hivatal figyelmét, most várjuk a hivatalos értesítést, de tudomásunk szerint a térképet azóta már, kérésünkre, a mi változatunknak megfelelően, kijavították.

Honnan lesz az útra pénz, ha a költségvetés a fentiekből adódóan nem támogatja a megépítését?

Jelenleg folyik az egyeztetés Budajenővel az út kiindulási pontjáról, ezt követően a tervezésre pályázni fogunk. A kivitelezésben számítunk a vállalkozói szféra támogatására is, ám a finanszírozást - tekintettel az út kistérségi jelentőségére - elsősorban európai közösségi alapokból pályázott pénzből reméljük megoldani.

A tények azt mutatják, hogy Budapest nem érdekelt, sőt, ellenérdekelt az agglomeráció fejlesztését illetően.

A BART is egyértelműen erről szól. Aggódnak pl. "Budapest tüdejéért", miközben az agglomerációban egyetlen hektár erdőt sem irtottak ki, nem úgy, mint Budán.

Visszatekintve eddigi polgármesteri idejére, miket tart a legnagyobb eredményeknek?

Ebben a ciklusban, a mai napig több mint 700 millió Ft értékű beruházást hajtottunk végre saját erőből úgy, hogy addósságállományunk nem nőtt, igaz, nem is csökkent. Azonban nem volt választási lehetőségünk, a beruházásokat nem lehetett halogatni. Elsőként a már említett szennyvíztisztító készült el ca. 250 millió értékben, de építettünk bérlakásokat, teljeskörűen közművesítettünk 24 ha belterületet, elkészült az odavezető körforgalom, utcákat, járdákat aszfaltoztunk, bővítettük a közvilágítást. Közterületeink állapota lényegesen javult. Komoly informatikai beruházás ment végbe a Hivatalban, ehhez az ottani felfogásnak, hozzáállásnak is jelentősen változni kellett. A 2005-ös költségvetésünk 1,3 milliárd Ft-ra teljesült.

Mire a legbüszkébb?

Noha a fenti "materiális" javak igen fontosak, mégsem ezekre, hanem arra, hogy tevékeny részt vállalhattam Telki közösségi életének nyitottabbá tételében. Rengeteg itt a lelkes, tenni akaró ember, sok program vált már hagyománnyá ("Falu disznaja", "Falu káposztája", Telki Fesztivál, a nyugdíjas klub összejövetelei, a KOKUKK rendezvényei stb.). Önkormányzatunk 2006-ban több mint 2 millió forinttal támogatja a civil szervezeteket. Mindezek eredményeképpen Telkiben rendkívül élénk a közösségi élet, és - bár sok megoldandó feladat áll még előttünk a feltételek biztosításában - kijelenthetem, Telkiben jó élni.

---