Tel.: 20-921-6851
Postacím: 2073 Tök Pf. 10.
E-mail: ujsag@zsambekimedence.hu

2011. február

Tehén a dombon
Die Hügelkuh
(a cikk a kép után folytatódik)



Azon kedves Olvasóinknak, akik hozzánk hasonlóan időnként végiggurulnak a Bécs-Salzburg autópálya dombokkal övezett szakaszán, már bizonyára szintén feltűnt, milyen békésen ácsorognak a jámbor osztrák tehenek (marhák) a füves lankákon. Jóideje furdalja többünk oldalát a kíváncsiság, hogyan képesek a szerény kérődzők olyan nyugodtan legelészni a gyakran igen meredek dombhátakon. Jelen cikkünk ifjú szerzője nem volt rest és utánajárt a kétségkívül rejtélyes ügynek.

A közismerten szorgalmas és találékony osztrák gazdák már régóta törték a fejüket annak megoldásán, hogyan lehetne a meredek dombok fűtermését is bevonni a takarnányozásba anélkül, hogy az ott legelésző állatok legurulnának. Az ötlet nem mai keletű, de az Európai Únió támogatásával létrejött anyagi és tudományos háttér most tette lehetővé a megvalósítást. A modern géntechnológiai kutatások eredményeként sikerült olyan teheneket "kifejleszteni", melyeknek egyik oldalon rövidebb a lábuk, íly módon alkalmazkodva a változatos terepviszonyokhoz. Természetesen - az igényeknek megfelelően - mindjárt két fajtára volt szükség, balos és jobbos változatra. (balosnak nevezzük azt, amelyiknek a feje balra áll, miközben a megfigyelő alulról felfelé nézi a dombon ácsorgó állatot, melynek - értelemszerűen - a rövidebb lábai vannak a dombtető felőli oldalán. Az ezzel ellentétes felépítéssel bíró állatot - szintén értelemszerűen - nevezzük jobbosnak.) (linke vs. rechte Hügelkuh - a szerk.) (ennek a balos-jobbos megnevezésnek nincs semmilyen politikai felhangja, vannak ilyen ajtók is - még mindig a szerk.)

Kis szépséghibája az ismertetett tenyésztési bravúrnak, hogy az ilyen állat csak csigavonalban (más szóval körkörös szerpentínen) képes lejönni a hegyről (dombról) és ez a birtokviszonyokat is érintheti, amennyiben a domb több gazda közös tulajdona, illetve esetleg más - állami, önkormányzati - tulajdon is van a területen. De az osztrák gazdák jólismert közösségi szelleme és összetartása ezen is átsegítette a projektet. (régen nálunk is együtt ment ki a csorda a faluból, mégis mindenkinek meglett a maga marhája estére - a szerk.). Másik probléma az állatok elhelyezése volt az immár vízszintes terepen fekvő gazdasági épületekben, de ezt egy egyszerű dobogóval könnyedén megoldották az érintett gazdák.

A magyar mezőgazdasági szakemberek is érdeklődéssel fordultak osztrák kollégáik sikerei felé és lapunk értesülései szerint már fel is vették a kapcsolatot az ottani illetékesekkel. Az alföldi legelőkre való adaptáció persze kérdéseket vet fel, de bizonyos körök már azt is sikernek tekintik, hogy tanulmányút ürügyén eltölthetnek néhány kellemes napot az osztrák falusi turizmus valamelyik paradicsomában - a magyar adófizetők pénzén.

Otto von Münhausen
Vissza az oldal tetejére ... >>>
Vissza a Zsámbéki-medence Regionális Hírmagazin főoldalára ... >>>