Régiónk gazdasági helyzetét nagyban befolyásolja a szomszéd térségek fejlődése. Északi szomszédunkkal - különösen az esztergomi híd 2002-es elkészültét követően - kapcsolataink térségi szinten is egyre szorosabbá válnak. Erről bővebben itt olvashatnak ...>>> Sőt, egyre több hazai vállakozás fogadja meg a kormányfői "jótanácsot" és hagyja el az országot. Ezen vállakozások egy jelentős része Szlovákiában fekteti be megmaradt tőkéjét. Némelyek ugyan azt mondogatják, hogy a friss választási eredmények következtében Szlovákiában hatalomra jutott populista-nacionalista kormány majd véget vet a növekedésnek és a magyar tőke beáramlásának. Az elmúlt nyolc év ottani eredményei azonban meggyőzőek, a nemzetközi elemzők valószínűtlennek tartanak bármiféle gazdaságpolitikai irányváltást.
Ahol valóban dübörög a gazdaság
Tavaly decemberben jelentek meg az első hírek a szlovák gazdaság gyorsuló fejlődéséről - ekkor váltak ugyanis ismertté a harmadik negyedéves adatok. A második negyedévi 5,1 százalékról 6,2-re emelkedett a bővülés üteme, s ezt fejelték meg az utolsó negyedévben újabb 1,3 százalékkal a szlovákok, s így a GDP elérte a 384,1 milliárd koronát (10,23 milliárd euro). Szakértők a gyorsulás okát mindenekelőtt a termelő-beruházások növekedésében látják, s ezen belül is beáramló külföldi tőkében, illetve az autóipar bővülésében.
Úgy tűnik, a két ciklusban kormányzó szlovák konzervatívok munkája beérett, amit a két évvel ezelőtti bátor reformjaikkal koronáztak meg. Nem csupán a gazdasági növekedést sikerült minden korábbi szint fölé emelni, de tavaly az államháztartás GDP-arányos, a nyugdíjreformmal kapcsolatos költségeket nem tartalmazó hiányát (31,89 milliárd korona a tervezett 61,52-vel szemben) is 3,1 százalékra tudták csökkenteni. Ennek az eredménynek azonban ára volt. Az államháztartási reform során a kormány jelentősen, felére csökkentette a szociális címen kifizetett juttatásokat, még úgy is, hogy ezzel kisebbfajta engedetlenségi mozgalmat váltott ki a kelet-szlovákiai romalakosság körében. De átalakították az adórendszert is. A korábbi hatsávos személyi jövedelemadó rendszer helyett egyetlen, 19 százalékos kulcsot vezettek be, s ehhez igazították a korábbi 25 százalékos áfát is. Sőt, eltörölték az örökösödési és ajándékozási adót, s ma már az osztalékkivét is adómentes.
A bevezetett változások eredményeként a költségvetés bevételi oldala 100,6 százalékra teljesült, a tervezett kiadásoknak pedig csak 91,8 százalékát használták fel.
A szlovák kormány várakozásai szerint 2007-re az államháztartási hiány kisebb lesz, mint a GDP három százaléka, vagyis semmi akadálya nem lesz az euro 2009-es bevezetésének. (Északi szomszédunk tavaly novemberben a kelet-európai országok közül elsőként csatlakozott az euroövezet pitvarának számító ERM-II árfolyamrendszerhez.)
A szlovák kormány csak 5,4 százalékos GDP növekedéssel számol a 2006-os költségvetésben, és reménykedik abban, hogy ez segít kordában tartani a költségvetési hiányt. Jövőre pedig - amikor már teljes kapacitással termel a Peugeot és a Kia szlovákiai gyára - 6,1 százalékos bővüléssel számolnak. Az unió derűlátóbb, s idén 5,5 százalékos növekedéssel számol, jövőre pedig a 6,3 százalékot sem tartja elérhetetlennek.
A szlovák gazdaság kilátásait a nemzetközi hitelminősítők is egyre jobbnak ítélik, s ez megmutatkozik a folyamatosan javuló besorolásban is. A sort tavaly októberben a Fitch Ratings kezdte, amely "A mínusz"-ról "A"-ra emelte a szlovákok hosszú távú besorolását, decemberben pedig a világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard&Poor's is így cselekedett.
