Napelem a töltésen
Töging Photovoltaik (a cikk a kép után folytatódik)
Az ember mindig próbál takarékoskodni. Ez különösen igaz azokban a nehéz időkben, amikor 1.40 körül van a gázolaj literje, vagyis mostanában. Ha szóbanforgó takarékos emberünk Zsámbékról München felé menet Linznél nem gurul tovább Salzburg felé, hanem Passaunak veszi az irányt, hogy majd a Ried-Braunau útvonalon, mintegy a kertek alatt közelítse meg a bajor fővárost, akkor egyszerre több legyet is üt egy csapásra. Részben megtakarít közel 60 km-et, ami oda-vissza tudvalevőleg már 120. (Rontja a hatékonyságot, hogy pár hónapja a németek az osztrák határtól az A94 kezdetéig tartó szakaszt telepakolták 50-es táblákkal. Nagyobb baj, hogy intenzíven mérnek is - a szerk.) Részben meg mellőzheti a Linz-Salzburg autópálya háromsávos betonfehér unalmát, ehelyett nézheti a rendezett osztrák és bajor falvak sorát. Továbbá, már a 94-es, München felé vezető autópályán olyat lát, amitől majdnem lemegy az útról. Főleg, ha kicsit is olvasott az alternatív energiákról, esetleg pont a napelemekről. A Töging felé vezető lejáró után -nem messze van innen egyébként többek között Altötting is, a nevezetes zarándokhely, valamint Marktl, ahol a jelenlegi bajor pápa, XVI. Benedek született - többszáz méter hosszan napelemekkel van telepakolva a töltés, ami eredetileg zajvédő falnak épült. Honnan került ide ez a rengeteg napelem és hová megy a feltehetően szintén rengeteg áram?
Németországban az utóbbi harminc évben nagyjából 3000 km zajvédő töltés épült, mintegy négymilliárd eurónyi beruházás keretében. Szakértők szerint a töltések 80%-a alkalmas napelemek telepítésére. Már egy 1999-es, az EU megbízásából készült tanulmány 388 MW kapacitásról beszél. (egy paksi blokk 450 MW - a szerk.) Az ötlettől a megvalósulásig azonban arrafelé is hosszú út (szemléletes kép - a szerk.) vezet. Az autópálya-kezelő, "aki" a zajvédő töltéseket építi, azt mondja, neki nincsen költségvetése a napelemek által jelentett többletköltségek fedezésére. De ha ez rendben is van - létezik hozzáférhető állami forrás ilyen célra - akkor sem egyszerű az építési engedély megszerzése, a hatóság ott is Hatóság. Sőt. De ha a beruházásban érdekelt helyi vállalkozók összefognak az (elvileg, de az adott esetben a gyakorlatban is) érdekeiket képviselő hivatallal, akkor a tervezet zöld utat kaphat. Ez történt Tögingben, a közel tízezres bajor kisvárosban.
És lőn. Az első ütem közel 1 MW csúcsteljesítményű 26 méter magas napelem-csoportja 260 méter hosszan húzódik az autópálya mellett és mindössze három hét alatt lett kész, 2007 végén már áramot termelt. Ez a teljesítmény nagyjából 200 háztartás villamosenergia-igényét képes fedezni.
A beruházás költsége mintegy ötmillió Euró volt. Jelenleg folyik - illetve nagyrészt elkészült - az 1,3 MW-os második ütem kivitelezése. A hírek szerint egy - magukat építőmunkásoknak álcázó - lengyel csapat ellenkező irányú tevékenysége késleltette a munkálatokat, tetemes veszteséget okozva az ügynek. Ma már az autópályáról is jól látható kamerák is vigyázzák a telepített napelemeket.
A projekt sikere felbátorította a hasonló kezdeményezések támogatóit és elbátortalanította az ellenzőket. Már olyan merész ötletek is lehetőséget kaptak, mint pl. a svájci vasutak elképzelése, ahol a függőleges zajvédő falakra olyan napelemeket kívánnak telepíteni, melyek mindkét oldalukon képesek áramot leadni. Ezt a lehetőséget a német vasutak (DB) illetékesei, mint túlságosan bonyolultat és költségeset elvetették. De maradt még párezer km délre néző zajvédő töltés a német autópályák mentén.
(tudósítónktól)
A cikk megírásához a www.vdi-nachrichten.com oldalon található anyagokból válogattunk. Ezen kívül szétnéztünk Töging város honlapján is. (www.toging.de).
