Drága lett a kenyér. Ezért morgunk. Már aki, persze. Mert ebben is útmutatás van, mint mindenben. Mióta az imádság szól, azóta a búza nem sokat változott. Kivéve az utolsó közel száz évet.
A keresztezéseknek sokféle célja volt, ellenállóbbá tenni a gabonafajtákat a kártevőkkel szemben, vagy megnövelni a termésátlagokat, de a legutóbbi évtizedekben leginkább az eladhatóságot tartották szem előtt. Itt jön képbe a glutén.
Igen, a ragasztó, amitől a kenyér hamarabb megkel és szépen felfúvódik. Akár csak az ember, ha túlzásba viszi a fogyasztást.
Az elmúlt ca ötven évben a búza gluténtartalma sokszorosára nőtt (növelték). Sok lett a gluténérzékeny ember? A túrót. Az irritáló összetevő lett több. A glutén méreg. Ráadásul nemcsak a bélrendszert tartja krónikus gyulladásban - figyelem, azoknál is, akik elvileg nem gluténérzékenyek - hanem idegméreg. Az elmúlt tíz-tizenöt év kutatásai összefüggést vélnek felfedezni a gluténfogyasztás és az időskori - vagy nem is annyira időskori - "neurodegeneratív" elváltozások között, kezdve az enyhe szorongásoktól a depresszión át a súlyos demenciáig, Alzheimer kórig.
A magas szénhidráttartalmú (és egyben zsírszegény) étkezés amúgy is károsítja az idegrendszert, de a glutén, mint az egyik legerősebb gyulladáskeltő - a másik a cukor, de az élmezőnyben van a napraforgó- és kukoricaolaj meg a margarin is szó szerint zsugorítja az agyat, ahogy nagyszámú boncolással kimutatták.
A szervezetben található krónikus gyulladás minden rossznak az alapja, a szív- és érrendszeri betegségeknek, a különböző rosszindulatú daganatoknak és az ezekből fakadó korai halálozásnak egyaránt.
Sajnos, az úgynevezett "egészséges", teljes kiőrlésű stb. kenyerek is tele vannak gluténnel. Lehet, hogy a több rost lassítja némileg a szénhidrátfelszívódást, de egyébként ugyanolyan károsak a szervezetre. Minden ellenkező állítás csak marketingfogás.
Az imádságban nincs mennyiségi megjelölés. Együnk kevesebb kenyeret. Még a pénztárcánk is hálás lesz.