Szlovénia talán már jövő év januárjában bevezeti az eurót. Hazánk sajnos egyre távolabb kerül a hőn áhított valutától. Összeállításunkban a szlovén receptet ismertetjük, illetve volt szocialista országok helyzetét igyekszünk bemutatni.
Szlovéniában nagy valószínűséggel már jövő januárban az euro lesz a hivatalos fizetőeszköz. Bármenynyire is fáj ez nekünk, a 2004-ben csatlakozott országok egykori osztályelsőjének, sokat már nem tehetünk, hogy utolérjük őket. Sőt! Már az is csodaszámba menne, ha tartani tudnánk a kormány által megnevezett 2010-es céldátumot.
A világ nagy pénzügyi elemzői közben egyre másra sorolják hátrébb a magyar kilátásokat. A Standard & Poor's-nál - a világ legnagyobb hitelminősítője - még csak állunk valahogy (februárban kerültünk a szlovákok mögé), a Fitch Ratings viszont nem tréfál: Magyarország már az igencsak közepesnek mondott "BBB plusz" besorolást kapta.
A választásokat követően pedig egyre másra jelennek meg a cikkek, szivárognak ki az információk, s már nem a megszorítások ténye kérdéses, csak annak mértéke.
Érdemes talán megnézni, hogy délnyugati szomszédunk hogyan ért el a siker kapujába.
Nekik sem volt egyszerű dolguk, hiszen a kilencvenes évek elején még állandóan ostorozták az egykori jugoszláv tagköztársaságot, mert hosszú ideig (2002-ig) nem engedett jelentősebb teret a külföldi tőkének, s a nemzeti vagyont sem árusította ki, ami igencsak fájt a nyugati befektetőknek (a nemzeti távközlési társaság például a mai napig is állami kézben van és az összes kereskedelmi bankban is többségi tulajdonos az állam). Ma azonban már példaként emlegetik az országot az unióban. Az idei év elején az országban tárgyaló IMF -küldöttség vezetője, Juan Jose Fernandez Ansola pozitív példakánt említette az ország felkészültségét, s külön kiemelte a kormányzat elkötelezettségét a pénzügyi fegyelem betartása, a gazdaság megfelelő szabályozása iránt. Az eurózóna pitvarának nevezett ERM-II rendszerbe például már 2004 júniusában belépett az ország.
A szlovén kormány hosszú távú elgondolások alapján összehangoltan szabályozza a gazdaságot. A szlovén jegybank például a közelmúltban csökkentette több kamatát is, hogy az eurozónához való jövő januári csatlakozáskor ne okozzanak problémát az eltérő kamatszintek.
Az ország pénzügyminisztere a sikert az összehangolt kincstári és monetáris politikának tudja be. A tolár árfolyamát kézbentartandó különösen ügyeltek arra, hogy a bérek növekedése mindig elmaradjon a termelékenység emelkedésétől. A nemzeti valuta árfolyamának kézbentartásakor a legkomolyabb feladat a magasabb kamatlábak és a növekvő likviditás miatt az országba áramló tőke ellenőrzése volt, de igen nagy erőfeszítést igényelt a makroökonómiai egyensúlyzavarok - infláció, növekvő költségvetési deficit vagy folyó fizetési mérleg hiánya - elkerülése is. A sikerben jelentős szerepe volt annak, hogy a kedvező földrajzi fekvésnek köszönhetően a kvalifikált és szorgalmas munkaerővel gyorsan és hatékonyan integrálódott az ország az EU kereskedelmi rendszerébe.
A szlovének azt szeretnék elérni, hogy október helyett már nyáron mondjon igent a szlovén euróra az unió, mert az érmék és bankjegyek legyártásához időre van szükségük. Az árakat mindenesetre március elsejétől tolárban és euróban is feltüntetik, hogy a majdani valutaváltáskor lássák az emberek, megugranak-e az árak vagy sem.
Sereghajtók vagyunk
A 2004-ben csatlakozott volt szocialista országok többsége már látja, mikor csatlakozhat az eurozónához. Szlovénia jövő januárban már a közösség pénzét használja. Korábban úgy tűnt, hogy Észtország, Lettország és Litvánia a szlovén példát követik, de a strukturális gondok, a nagyon magas belső kereslet és a megállás nélkül emelkedő olajárak miatt nehezen fékezhető infláció miatt erről egyelőre lemondtak.
A Visegrádi Négyek - Magyarország kivételével - teljesítették a fiskális céljaikat, bár továbbra is makrogazdasági nehézségekkel küszködnek. Szlovákia vezeti az üldözőcsapatot, hiszen ők már tavaly novemberben beléptek az ERM-II.-be, és 2009-től talán bevezethetik a hőn áhított valutát. A csehek, a lengyelek és sajnos mi sem tudunk csatlakozni a rendszerhez 2010 előtt, de amíg Lengyelországban a termelékenységi mutatók dinamikusan növekszenek a Világbank elemzése szerint, addig mi legfeljebb a költségvetési hiány tekintetében körözünk le mindenkit, és egyelőre sajnos még megvalósítható elképzelés sincs a megoldásról.
