Önkormányzati egyesülésekből adódó előnyök a közmű fejlesztés elősegítésének érdekében
Zsámbéki-medence Közműkonferencia, 2005. szeptember 29. Herceghalom
Előadó: Dr. Dantesz Péter ügyvéd, a közigazgatási jog szakértője, 1000. sz. Ügyvédi Iroda
Tisztelettel köszöntöm a konferencia résztvevőit!
A konferencia felépítése meglátásom szerint nagyon jó, hiszen az általánostól haladunk a konkrét felé. Az első előadásban megismerhettük a térség közmű helyzetét, a második előadásban a finanszírozási lehetőségekkel ismerkedtünk meg, az én előadásomnak a tárgya - vagy ha szabad így fogalmaznom, a célja - annak a felvázolása, hogy a meglévő adottságait hogyan használhatja ki a leghatékonyabban egy település, melyek azok a szervezeti formációk, amelyeket ha igénybe vesznek, talán hatékonyabban tudják közműveiket hasznosítani, mint egyébként, izolált módon.
Az előadásom két közmű fajtára fókuszálódik: a villamos energiatovábbító rendszerre és a gázenergia szállító rendszerre. Többek között itt nyújt speciális lehetőségeket az önkormányzati összefogás, melynek segítségével a jelenlegi helyzetnél talán jobb helyzet érhető el. Miért érdemes ezzel a kérdéssel külön foglalkozni? Alapvetően több okból is, ezért engedjék meg, hogy sorra vegyem ezeket az okokat. 2001-től kezdődően az energia ellátás terén új világ van, ekkor lépett hatályba a jelenleg is érvényes villamos energiáról szóló törvény, mely a leendő Európai Uniós tagságunkra való tekintettel olyan intézményeket vezet be a magyar jogrendszerbe, melyek ismeretlenek és idegenek a korábbi rendszertől, ami már tulajdonképpen klasszikus eurokonform megoldásnak tekinthető.
Melyek ezek a jelentős változások? 2001 előtt az volt a helyzet, hogy voltak energia termelők, energia szállítók, voltak, akik a fogyasztókat kiszolgálták, és voltak maguk a fogyasztók.
Tehát igen merev kategóriákba besorolt szerepek szerint történt a villamos energia termelése, fogyasztása, szállítása. Ez a merev rendszer nem sok mozgásteret engedett a villamos energia piac egyes szereplői számára. Oly módon kizárta a szereplők mozgását, hogy tulajdonképpen piacról nem is lehetett beszélni.
Mi történt 2001-et követően? Számos jelentős változás történt de az időre való tekintettel ezek részletes tárgyalását most mellőzöm, inkább az önkormányzatokat érintő helyzetre fókuszálok. Rájuk vonatkozóan egy jelentős változás következett be, nevezetesen az hogy az új villamos energia törvény megalkotta a feljogosított fogyasztó fogalmát. Mit jelent ez a fogalom? Egy olyan fogyasztói státuszt, jogosítványt jelent, amelynek birtokában ez a fogyasztó nem köteles a közüzemi rendszerből vételezni a villamos energiát, nem köteles az ő területén illetékes és jogszabály szerint kijelölt szolgáltatójától energiát vásárolni, hanem - mint egy szabad piaci szereplő - a piac bármely szereplőjétől vásárolhat villamos energiát, feltéve hogy az a szereplő jogosult villamos energiát eladni.
Kitől lehet vásárolni? Lehet magától a termelőtől, az erőműtől is, ezzel az összes áttételes kereskedő láncot kikerülhetem; vásárolhatok nagykereskedőtől is, ha előnyös áron tudok vásárolni nála; sőt, arra is van lehetősége, hogy a szükségletének egy meghatározott hányadát importból fedezze.
Kezdetben az önkormányzatoknak ez a különleges státusza csak a közvilágítás területén érvényesült, hiszen ezt mondta ki a jelenleg is érvényes villamos energia törvény. Már ez is egy komoly tényező, ugyanis a hatályba lépést követően egy nem reprezentatív felmérést végeztünk az országban, ennek keretében körülbelül 1000 önkormányzatot kérdeztünk meg, melyeknek több mint 50 %-a válaszolt. Ezekből az adatokból az derült ki, hogy költségvetésük kb. 1 %-át költik közvilágításra. Ez igen jelentős összeg, hiszen itt csak, kifejezetten a közvilágításról van szó. Az is kiderült ebből a felmérésből, hogy 5 %-os árelőny esetén vállalnák az önkormányzatok a feljogosított fogyasztói státuszt. Tehát kilépnének a jelenlegi közüzemi ellátó rendszerből, és szabad piaci szereplőként vásárolnának villamos energiát, hogyha legalább 5 %-os árelőnyt tudnának ilyen módon elérni.
Kérdés, hogy ez a legalább 5 %-os árelőny, amely nem egy tudományosan megalapozott kalkuláció eredményeképpen jött ki, hanem olyan alapon, hogy nem lehet túl sokat, se túl keveset sem mondani. Hiszen ha túl sokat mond az ember, pl. 15 %-ot, vagy 20 %-ot, akkor azok az elvárások nem reálisak és nem fognak valóra válni és akkor e mögött csak csalódás lesz, ha pedig túl keveset mondunk, akkor a dolog érdektelenségbe torkollik, hiszen a biztosat egy bizonytalanért egy-két százalékos előnyért nem érdemes kockáztatni. Az 5%-os árelőny azért egy alsó határ, mely egy nagyon visszafogott küszöb, ami már érdekes lehet az önkormányzatok számára. Miért lehet érdekes? Azért lehet érdekes, mert az energiáról, természetesen nem csak a villamos energiáról hanem pl. a víz, gáz energiáról is három dolgot lehet elmondani a perspektívát illetően, hogy az energia az drága, és még drágább és még sokkal drágább lesz a jövőben. Szakértői becslések szerint 20 éves távlatban az energia árak akár 50 %-os áremelkedést is mutathatnak.
Ennek mi az oka? Ennek több oka is van, de tulajdonképpen egy kalap alá sorolhatóak ezek az okok, hiszen környezetvédelmi okai vannak. Az erőművek környezetrombolók. Erőműveket Európában nem nagyon lehet építeni, így maradnak a környezetbarát megújuló energia forrásokat, amibe most nem megyek bele, hiszen ez lesz a témája a következő előadásnak is.
Csak egy rövid kitérőt engedjenek meg nekem: meggyőződésem, hogy a jövő energia ellátottságának a bázisa a decentralizált energiaforrás és nem a vezetékes energiaforrás, erre az európai energiaellátó rendszer nem alkalmas. Nincs erre kapacitás, ahol van, is ott a villamos energia irányító rendszer árverezteti azt a kapacitás, óriási pénzeket kérnek ezért a lehetőségért, ezért az import már nem is lesz olyan olcsó.
Miért van ez így? Karinthyt idézve: "Mert ez történelmileg így alakult ki."
Amikor Európa kettéosztott volt, akkor az volt nyugaton és keleten is az irányelv, hogy minden országnak energiaellátás szempontjából önellátásra kell berendezkednie. Úgy építették ki a rendszert, hogy ne legyen határátlépő kapacitás. Tehát ne lehessen összekapcsolni az egész rendszert, blokkolva van.
Gáz energia szempontjából bizonyos nézőpontból még rosszabb a helyzet, hiszen Európában nincs földgáz, Közel-keletről, Ázsiából kell földgázt behozni az országokba. Ennek költségeit mindenki el tudja képzelni, üzemeltetési, kiépítési, technikai, ellátási, tárolási stb. költségek.
Ráadásul villamos energiát nagy költségek és nehézségek mellett lehetne betárolni. Ez is drágítja az energiát. Tehát a villamos és gáz energia egyre drágább lesz, hiszen azokat a klasszikus energiaforrásokat már nem lehet megépíteni, szigorodnak a szabályok, olyan technológiával kell bővíteni a jelenlegi energiatermelést, amelyek környezetkímélőek, ez így költség tényezőként fog rátevődni az energiatermelés árára, melyet az önkormányzatok kénytelenek lesznek megfizetni. Tehát van a környezetbarát zöld energia, amely drága, és van a savas eső és olcsó energia. Egyéb alternatíva már nincs, természetesen sarkítva a helyzetet.
Hallottam egy nyilatkozatot a rádióban a minap, miszerint a paksi atomenergia milyen olcsó, mert 8, 5 Ft / 1 kWh, ehhez viszonyítva viszont a szélenergia 25 Ft / kWh. Csak ugye egy atomerőmű építésének költségét nem lehet összehasonlítani egy szélerőmű építési költségeivel. Hogyan is kapcsolódnak ehhez az önkormányzatok?
Úgy, hogy azzal a piaci lehetőséggel élhetnek, ami mind vásárlói, mind eladói oldalról kicsit megmozgatja a piacot. Igazi nagy mozgás nincs a piacon. Nem lehetett túlkínálatot előállítani a piacon, hiszen nincs határátlépő energiaforrás. Adott energia mennyiség van, amit meg lehet vásárolni. A piac helyzete jelenleg az, hogy a fogyasztói státusz az egy izolált fogyasztói státusz, egyes fogyasztók vásárolnak a multinacionális szolgáltatóktól energiát.
Nyilvánvalóan, ha 50 és 500 millió Ft között van az én villamos energia igényem, nem biztos hogy nagyon jó vagy előnyös árat ki tudok harcolni a piacon, nem kapok engedmények a szolgáltatótól, hiszen ha ő engedményeket tenne, az az ő üzleti, piaci esélyeit rontaná, mondhatni egy vásároló sem ellenfél egy kereskedővel szemben.
Van arra lehetőség, hogy az önkormányzatok együttesen, összehangoltan és egyidőben lépjenek fel a piacon, mint energia beszerezők és közösen vásároljanak energiát egy arra feljogosított termelőtől, kereskedőtől. Mi ennek a lényege? Ha van egy jelentős vásárlói közösség, akkor természetes, hogy az más árat fog kialkudni a piacon magának, mint ha egy személyben állunk a piacon a szolgáltatóval szemben. Az önkormányzatok ebben a szituációban, mikor az energia árak egyre csak nőnek, ebben a helyzetben tudnak együtt ellenlépéseket megfogalmazni a folyamatosan emelkedő energia árakkal szemben.
Van erre nemzetközi példa is. Példaként említenék egy francia szerveztet, mely a Párizs környéki önkormányzatok szervezett energia beszerzője, elsősorban a villamos energia beszerzésére koncentrál, amely hatalmas volument ölel át, hiszen Párizs elég nagy város területre és természetesen az agglomerációját is magában foglalja a szervezet. Közösen vásárolják meg az energiát, hozzá kell tenni, hogy a francia jogi helyzet szerint az önkormányzatok jobb helyzetben vannak ott, mint Magyarországon. Ugyanis 1920 óta önkormányzati tulajdonban vannak a vezeték rendszerek. Az önkormányzatok azt csinálják, hogy koncessziós pályázatot hirdetnek és koncessziós eljárás keretében kiválasztják azt a szolgáltatót, aki az ő vezeték rendszerüket használva és ezért díjat fizetve szolgáltatja az energiát. Ebben a helyzetben olcsóbban tudnak energiához jutni, mindemellett a szolgáltatás biztonsága és színvonala is lényeges.
Az európai helyzet jellemzően gyökeresen eltér a magyartól, mégpedig azért, mert itt 1995-ben a magyar energiaellátó rendszert privatizálták, így nem került bele az önkormányzati tulajdonba. Az önkormányzatok kaptak ugyan valamilyen kárpótlást a gázközmű vagyon után, de a villamos energia ügyében privatizáció után nem kaptak.
A következmény az, hogy az önkormányzatoknak a szabad piacon kell beszerezni az árakat mint egy természetes személynek vagy bármelyik lakossági társaságnak, tehát lényegében a vagyonvesztés után szembe kell nézniük egy energia beszerzés költségeit növelő helyzettel.
Gáz és villamos energia terén ugyanaz a helyzet.
Még egy körülmény nagyon fontos, és amiről beszélni kell: ez a tendencia fel fog gyorsulni 2007.július 1.-jét követően. Azért fog felgyorsulni, mert már hatályban van az az Európai Uniós irányelv, ami jogszabály erejű és aminek következtében a magyar energiajog szabályait is módosítani kell majd. 2007 július 1.-jétől kezdődően minden fogyasztó feljogosított fogyasztó lesz, ez a jelenlegi közüzemi státusz meg fog szűnni, és lényegében szociális ellátást fog jelenteni az Európai Unióban.
Az a fajta gyakorlat és megszokás, hogy én odamegyek és felkapcsolom a villanyt és az elkezd világítani, ez 2007.július 1.-jét követően lassan-lassan feledésbe fog merülni, hiszen nem lesz természetes, mert nekem a szabad piacon kell majd villamos és gáz energiát vásárolnom. Ugyanúgy ahogy a benzint meg kell vásárolnom a gépkocsimba.
Mit jelent ez? A piaci gondolkodást és a piaci gyakorlatot lényegében 2007.július 1.-jéig meg kell tanulnia mindenkinek. Nem csak az önkormányzatoknak, hanem mindenkinek, hiszen ezen irányelv szerint nem csak ők, hanem természetes személyek is feljogosított fogyasztók lesznek, mint például a családi házak is. Valakitől meg kell venni, valakivel szerződést kell kötnöm, és ennek keretében vásárolom majd meg az energiát. Olyan jogi helyzet lesz, amire fel kell készülnie mindenkinek.
Hogyan tudnak az önkormányzatok erre a helyzetre felkészülni? Említettem már, hogy itt bizonyos összefogásra szükség van. Igyekeztem áttekinteni a rendelkezésre álló jogi szervezeti formákat, és azt a következtetést vontam le, hogy erre nézve igazán klasszikus, pont ezt a célt szolgáló jogi szervezeti forma a magyar jogban még nincs. Azért lehet megoldásokat találni. Vannak társulások: van a hatósági önkormányzati társulás és van a többcélú kistérségi önkormányzati társulás. Hatósági önkormányzati társulás fogalmi körébe energia beszerzés vagy energia rendszer üzemeltetés nem préselhető bele, hiszen ez nem hatósági tevékenység. Ez nekünk alkalmatlan felállás az önkormányzatok összefogására az energiaellátás ügyében. Meg kell vizsgálni a másik lehetőséget is.
A többcélú kistérségi önkormányzati társulás már erre a célra alkalmas lehet, hiszen a tevékenységi körök között a kommunális rendszernek a működtetése kifejezetten szereplő cél. Ugyanakkor ha megnézzük, ez a törvény elég rugalmatlan. A megoldásnak előnyei és hátrányai is vannak. Előnye az, hogy a többcélú kistérségi társulás olyan jogi személyiségű, jogi társulás, melynek megalakulását törvény biztosítja, átlátható eljárási kereteken belül, amely az államtól is elismerést nyer, sőt, támogatásban is részesülhet annak érdekében, hogy tevékenységét el tudja látni. Hátránya, hogy a működése az már eléggé bürokratikus, másfelől az önkormányzatok nem kaptak szabad kezet a többcélú kistérségi társulás megszervezésének területén. Azért nem kaptak szabad kezet, mert ennek a törvénynek van egy melléklete, amely az ország összes települését felsorolja, és a törvény kötelező erejével minden települést besorol egy kistérségi társulásba, és ha az önkormányzat akar, akkor ott társulhat.
Csak a törvényben taxatíve felsorolt települések köthetnek ilyen megállapodást egymással, tehát tulajdonképpen a törvény melléklete területileg felosztja az országot, amely engem egy kicsit a régi járásokra emlékeztet, tehát ez a többcélú kistérségi társulás nem hatósági, hanem egyéb szinten visszahozta végeredményben a magyar közigazgatásba a járás fogalmát.
Sajnos, ami a mi térség fejlesztési céljainkat érinti, az a probléma, hogy ezt a Zsámbéki medencét, mely gazdaságilag, kulturálisan, földrajzilag és mindenféle szempontból egy szerves egységet alkot, ezt a törvény kettévágja. Tehát a Zsámbéki-medence - mint természetes földrajzi egység - települései ilyen irányú többcélú kistérségi társulást nem hozhatnak létre. Milyen lehetséges megoldások adódnak itt? Az egyik a törvény módosítás lenne, ha olyan lobby erő lenne, mely a törvény módosítását el tudná érni. A másik egy járható jogi út, mely szerint a területen két kistérségi társulás jön létre és ez a két társulás köt egymással egy együttműködési megállapodást, ezt a törvény nem tiltja meg.
A másik teljesen más irányú megfoldás lehet, hogy az önkormányzatok nem a kistérségi törvény alapján kötnek megállapodást egymással, és lépnek fel egységes piaci szereplőként, hanem a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott társasági formát hívják segítségül.
Ez nem gazdasági társaság, hanem egy más típusú társaság, az ún. polgári jogi társaság, mely a társasági formák közül a legrégebbi forma, hiszen már a római jogban is használatos volt.
A Ptk. 1997-es módosítás eléggé rugalmassá tette a polgári jogi társaság fogalmát is, a jelenleg hatályos jogi lehetőségek között alapvetően kétféle társasági forma hozható létre a Ptk. szabályai szerint, egyrészről a koordinációs társaság, másrészről egy koordinációs és gazdasági tevékenységet kifejtő polgári jogi társaság. Az első csak egy tevékenység egyesítés, valamilyen - többek között gazdasági célt is magában foglaló - célok megvalósítása érdekében. Természetes és jogi személyek - így az önkormányzatok is - polgári jogi társaságot hozhatnak létre, amelyben tevékenységüket egyesítik ezen közös célok realizálása érdekében.
A polgári jogi társaság egy olyan társaság, amelyben a tagok dönthetnek úgy, hogy vagyoni hozzájárulással jönnek létre, de e nélkül is megalakulhat. Különösen nem szükséges ez a koordinációs társaság esetében. Mi szükséges? Szükséges egy alapító okirat, amely részletesen leírja ennek a társaságnak a szervezeti és működési szabályait és feltételeit és megfogalmazza azokat a célkitűzéseket, amelyekre a társaság létrejött. A Ptk.-ról tudni kell hogy az ide vonatkozó szabályok többsége nem kógens szabály, tehát kötelező erejű szabály, hanem csak diszpozitív szabály, ami azt jelenti, hogy csak akkor kell a Ptk.-ban megfogalmazott szabályokat alkalmazni, ha azoktól a törvény nem engedi meg az eltérést. Ha nem ilyen szabályról van szó, az csak akkor érvényesül, ha a felek másképp nem rendelkeztek. Tehát néhány szabálytól eltekintve szinte szabadon határozhatom meg egy ilyen társasági szerződés kereteit, tartalmi elemeit. Melyek ezek a kógens szabályok? Pl. nem lehet azt előírni benne, hogy a gazdasági előnyből a társaság csak egyes tagjai részesüljenek.
Általában egyenlő arányban részesednek a tagok, illetve, ha másként rendelkeznek, akkor annak megfelelően részesednek a tagok de akkor ilyen arányban viselik a költségeket is.
A másik típusú társaság a szervezői és a gazdasági tevékenységet is egyesítő polgári jogi társasági forma. Az előzőekhez hasonlóan szerveződhető ez a társaság is. Itt azonban célszerű egyfajta vagyoni hozzájárulást is biztosítani. Ha megvizsgáljuk azt a szituációt, amelybe beleképzeljük most magunkat, nevezetesen, hogy az önkormányzatok az áthatások kivédése érdekében az energiapiacon együttesen, egy időben lépnek fel, ilyen esetben egy ilyen típusú szervezeti forma, társasági forma ideális lehet a magyar jog biztosította keretek között.
Miután áttekintettem az összes társulási formát, a realitások talaján maradva ezt találtam a legelőnyösebb formának. Ha elrugaszkodunk a realitás talajától, akkor találunk ennél előnyösebb társulási formát is, hiszen létre lehet hozni egy korlátolt felelősségű gazdasági társaságot vagy akár egy részvénytársaságot is. A villamos energiáról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a piac szereplői, végeredményben mindenki, energia beszerző gazdasági társaságot hozhat létre. Lehet, hogy összeáll 8-10-50 önkormányzat, amely akár bizományosként az önkormányzatok javára meg fogja vásárolni az energiát, hogy majd miképpen azt esetleg a későbbiekben részletezem. Csak tárgyi oldalon vannak korlátok. Az egyik, hogy pénzbeli betétet kell letétbe helyezni, mely az éves forgalomnak az 1/12 %-a, tulajdonképpen az egy havi forgalmat letétbe kell helyeznie, mely legkisebb összegben 20 millió legnagyobb összegben pedig 500 millió forint lenne. Ha egy nagy forgalmú energia beszerző társaságot, villamos energiára koncentrálva hozok létre, amely ellát 800 önkormányzatot akkor nagy összeget kell letétbe helyezni.
Kistérségek adta lehetőségek között egy ilyen fajta energia beszerző társaság létrehozása inkább egy holnapi jövőkép, mint a ma realitása. A ma realitása az, hogy valahonnan el kell indulni, valahogyan az egységes és szervezett fellépést meg kell teremteni és erre az előbb említett társasági forma használható kereteket biztosít.
Az elmúlt év május 1.-jén hatályban lépő közbeszerzési törvény megszigorította a különböző beszerzéseket és ez ugye a banki tevékenységet is hatálya alá vonta, ugyanez vonatkozik az energia beszerzésre is. Korábban az energia beszerzés nem tartozott a közbeszerzési törvény hatálya alá, tehát nem kellett ilyen eljárást lefolytatni, ha energiát akartak beszerezni. Itt viszont ha bármilyen önkormányzati társulás energiát akar beszerezni, akkor ezt közbeszerzési eljárás kiírásával teheti meg. Az értékhatár 400 ezer euró.
Gyakran emlegetik, hogy Magyarország energiaterületein nincs igazi piac, egyfelől azért nincs pillanatnyilag piac, mert a piac új; másfelől azért nincs piac, mert a vásárlók és a fogyasztók még nem ébredtek annak tudatára, hogy itt piac van. Magyarországon akkor lesz piac, ha a fogyasztók megszervezik a piacot. Kifejezetten csak rajtuk múlik.
Ehhez kívánok Önöknek sokk sikert és megköszönöm a megtisztelő figyelmüket.
Vissza az oldal tetejére ... >>> Vissza a Zsámbéki-medence Regionális Hírmagazin főoldalára ... >>>
