Tel.: 20-921-6851 Postacím: 2073 Tök Pf. 10. E-mail: ujsag@zsambekimedence.hu |
Sajtóközlemény, 2003. október 16.
A magyar Szilícium-völgy válasz a tudásgazdaság kihívásaira
Nemzetközi konferencia a tudományparkok gazdaságélénkítő szerepéről
Tudásfákat ültettek 13 településen a Zsámbéki-medencében
A tudásvezérelt gazdasági fejlődés hazai esélyeit vitatják meg neves magyar és külföldi szakértők azon ma kezdődött nemzetközi tanácskozáson, amelyet a Talentis Program helyszínén, a Zsámbéki-medence egyik településén, Pátyon tartanak. A három napos konferencián két hazai kormányhivatal képviselői mellett nyugat-európai és amerikai előadók beszélnek arról, hogy a már működő tudásparkok hogyan segítették a befogadó kistérségek gazdaságának élénkülését. A rendezvényhez kapcsolódva a Talentis Programiroda csütörtökön délelőtt egy időben 13 fát ültetett el a Zsámbéki-medence 13 településén, vagyis ott, ahol megvalósul Közép-Európa első tudásparkja, a magyar Szilícium-völgy.
Az Oktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége egy-egy vezető személyisége, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala képviseletében Baráth Etele politikai államtitkár előadásaival megkezdődött Pátyon a Science Park Konferencia. A tanácskozáson, amelyet a magyar Szilícium-völgy tervét kidolgozó Talentis Program szervezett, a központi téma az, hogyan segítik a tudásparkok az őket befogadó régiók és országok gazdasági fejlődését. Nyugat-európai és amerikai előadók első kézből ismertetik már működő innovációs központok tapasztalatait.
Pátyra érkezett a francia Sophia Antipolis egyik igazgatója, Marc Pattinson. A hatvanas évek elején megálmodott, majd 1972-ben megalakult, 2300 hektáros területű Sophia Antipolis Nemzetközi Tudományos Parkban ma 1260 cég működik, 25911 embernek munkát adva. Az innovációs központban, ahová 68 országból érkeztek munkavállalók, 60 magán és állami kutatóintézet működik 4 ezer kutatóval. Az ott letelepült vállalatok 40 százaléka három nagy szakterületen dolgozik: az IT-szektorban, a környezetvédelem és az élettani tudományok területén. A 2300 hektáron létrejött tudáspark kétharmada védett zöldterület.
Ugyancsak a konferencia előadója a szintén franciaországi Isle d’Abeau projektigazgatója, Bernard Millerioux. Ez a technopolisz szintén 1972-ben alakult, most 40 ezer lakója van. A Újító Városként is emlegetett településen 20 ezer munkahely van, és a tudásközpontba koncentrálódik a környék munkahelyeinek 62 százaléka. Az ottani sikertörténet alapja az a felismerés volt, hogy a XXI. század már nem a fogyasztói társadalomé, hanem az információs társadalomé. Nem mellesleg: a Lyon közelében lévő város kitűnő közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik: közelében van autópálya, gyorsvasút és repülőtér is.
A tanácskozás vendége az angliai Birmingham-ből Adrian Healy kutatóintézeti igazgató, aki az úgynevezett “Cambridge Jelenség” (Cambridge Phenomena) titkának megfejtésére vállalkozik. A Trinity College 1970-ben alapította meg a Cambridge-i Tudományos Parkot. Ettől kezdve indult látványos fejlődésnek a régió, ahol 1954-ben csak 30 akkori csúcstechnológiát képviselő vállalat volt jelen, ez a szám 2002-ben 1300 körül van. A siker titka ott az volt, hogy tömegesen telepedtek meg a biotechnológiával, elektronikával, informatikával, telekommunikációval foglakozó cégek. A vállalatok többsége helyi, független kis-, vagy középvállalkozás, amelyek főként kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak, a termelés inkább csak minőségi szempontból jellemző, a tömegtermelés ugyanis nincs jelen. A siker meghatározó tényezője volt még a vállalatok együttműködése a világhíres Cambridge-i egyetemmel.
Ezek a példák is igazolják, hogy jó úton jár a magyar Talentis Program, amely azt tűzte ki célul, hogy egyetemvárost, innovációs központot és technológiai parkot hoz létre a Zsámbéki-medencében, minőségi módon fejlesztve egyúttal a 13 települést magában foglaló kistérséget. Mint ismert: a Talentis alapítója, Kenyeres Sándor azzal számol, hogy a projekt 20 év alatt valósul meg, döntően, csaknem 80 százalékban magántőkéből, a többi pénzt pedig megpályázzák részben magyar állami, részben pedig EU-forrásokból. A beruházás összköltségét 3000 milliárd forintra becsülik.
A Talentis Program, amelynek megvalósítását támogatja a helyi önkormányzatok térségfejlesztési társulása, a ZSÁMERT, az elmúlt hónapokban nagy lépésekkel haladt előre. Miután még májusban
a program alapítója együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, Vizi E. Szilveszterrel és Magyar Bálint oktatási miniszterrel, több pályázatot is benyújtottak. Eközben már több mint egy tucat projektet részletesen kidolgoztak, de a fejlesztések helyszíneinek pontos meghatározása még hátra van. Ám már dolgoznak azon, hogy a hitelek fedezeteként szükséges földterület magánkézbe kerüljön úgy, hogy a projekt magánbefektetőinek tulajdonában, az ország különböző térségeiben lévő földeket egybefüggő területre cseréljék az állammal a Zsámbéki-medencében.Ami a Talentis tudományos és területfejlesztési szakmai alapjait illeti: azok mind egybecsengenek a már működő nyugat-európai és amerikai tudásparkokban alkalmazott elvekkel és gyakorlattal. A program szakértői mindig is hangsúlyozzák, hogy – mint külföldön az innovációs központok tették - együtt akarnak működni a befogadó kistérséggel, a Zsámbéki-medence önkormányzataival és lakóival. Ennek – az elmúlt hónapokban tartott 3 lakossági, egy civil, és
egy vállalkozói fórum után – most még egy látványos tanújelét is adták: a konferencia mai nyitónapján, csütörtökön délelőtt egy időben 13 fát ültettek el a Zsámbéki-medence 13 településén, vagyis ott, ahol megvalósul Közép-Európa első tudásparkja, a magyar Szilícium-völgy. (Kenyeres Sándor beszédét, amely a herceghalmi faültetésen hangzott el, mellékeljük.)A helyiek döntő többsége a Talentis Program mellé állt. Egy júliusi közvéleménykutatás most elkészült összefoglaló jelentéséből ugyanis az derül ki, hogy a Zsámbéki-medence lakóinak több mint háromnegyede már tud a Talentis Programról, és az itt élők többsége úgy gondolja, hogy segíti a térség településeinek fejlődését, ha a projekt megvalósul.
A 917 válaszoló 76,8 százaléka mondta azt, hogy már hallott a Talentis Programról. A Talentis célkitűzései jók a településnek, jók a régiónak és jók az országnak - ez volt a többségi vélemény, amikor a 917 interjúalany a program várható hatásait becsülte meg. Ebben a témában az egyik kérdéssor így hangzott: mennyire lesz jó a Talentis Program a településnek? A válasz átlagpontszáma 4,17 lett az ötfokozatú skálán. Mennyire lesz jó a Talentis Program a térségnek? A válasz értéke még jobb: 4,28. Mennyire lesz jó a Talentis Program az országnak? A válasz átlagpontszáma majdnem annyi, mint az első kérdés esetében, 4,19, vagyis a megkérdezettek szerint településük és az ország is hasonlóan előnyösen fejlődhet a projekt beruházásai révén. (A közvéleménykutatás összefoglalóját mellékeljük.) Vissza az oldal tetejére ... >>>