Tel.: 20-921-6851
Postacím: 2073 Tök Pf. 10.
E-mail: ujsag@zsambekimedence.hu

I. évfolyam 2. szám 2004. november-december

A gazdasági fejlődés lehetőségei a régióban

Középpontban a Zsámbéki medence

Októberben két esemény is zajlott a medencében, amely a manapság egyre inkább a figyelem középpontjába kerülő Zsámbéki medence fejlődéséről szólt. Előbb a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara (BPMK) tartottaelnökésgi ülését a medence névadó településén, majd a Talentis Programiroda által a tudásvölgy megvalósítására kiírt tervpályázatánek eredményhirdetésére került sor a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen.

Európai kapcsolat alakulhat ki a medencében

Október elején a zsámbéki polgármesteri hivatal tanácstermében tartotta ülését a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara.

Az egész napos program Horváth Gellértné polgármester köszöntő szavaival kezdődött, majd Andor Béla a BPMK elnöke ismertette röviden a szervezet tevékenységét.

Később Takács Ernő a Talentis programiroda igazgatója adott átfogó tájékoztatást a Talentis Programról, ismertette a program szervezeti kapcsolatait, valamint tájékoztatást adott a konkrét elképzelésekről. Említést tett az Archinovum nyilvános tervpályázatról is, amelynek eredményhirdetésére két nappal a kamarai ülés után került sor.

A délelőtti program talán legérdekesebb előadását Molnár László, a FÖMTERV elnök-igazgatója tartotta. Az igazgató a Zsámbéki medence lehetőségeiről adott tájékoztatást. Részletesen elemezte a térség közlekedés földrajzi, illetve gazdasági állapotát, fejlettségét.

Rámutatott, hogy amíg a Zsámbéki medence átlagos fejlettsége jelentősen meghaladja az országos átlagot, addig közlekedési lehetőségei ma már a fejlődés gátját képezik. Hangsúlyozta, hogy sajnos nemcsak a belső utak fejlettsége elégtelen, de a térség megközelíthetősége is nagyon rossz.

Európai kitekintést adva kifejtette, hogy a kontinens a jövőben az É–D tengely mentén történik, ennek egyik legjelentősebb útja pedig – a tervek szerint – a medence határán, a Nyakas túloldalán húzódik majd valahol. Kiemelte, hogy amennyiben az autópálya nem épül meg, csak elkerülő út létesül, úgy Budapest tovább terhelődik, s medence fejlődési lehetőségei is kedvezőtlenebbek lesznek.

Amennyiben a térség tervezett fejlesztései megvalósulnak, úgy a jelenlegi közel 18.000 helyett mintegy 82.000 ingázóra lehet számítani. Ezt a tömeget közúton már nem lehet szállítani, ezért szükség lesz a vasúti hálózat fejlesztésére. Ennek első lépése lehet a Talentis Program által tervezett elővárosi vasút megvalósítása a Biatorbágy–Herceghalom vonalon. Ennek a szárnynak a külső városhatárig kiépített Metró hálózathoz kell kapcsolódnia, hogy be tudja vezetni a hatalmas tömeget a városba, illetve visszavezetni onnan.

Az igazán hatékony megoldás az lenne, ha a tízes út mentén kiépülő gyorsvasút hálózatot a Zsámbéki medence peremén öszszekötnék a budaörsi ággal, s így az észak-dél irányú összeköttetés további tehermentesítést jelentene térség közlekedésében, s mintegy körforgalom alakulhatna ki.

A Zsámbékot elkerülő út vonalvezetésére vonatkozó polgármesteri kérdésre válaszolva Molnár László kifejtette, hogy a kamara véleménye megegyezik a zsámbéki önkormányzatéval, vagyis csak úgy érdemes megépíteni az elkerülő utat, ha annak Mány felé vezető szakaszát is megépítik. Ezt a véleményét a kamara minden illetékes fórumon képviselte.

A tanácskozás második felében a Pest megyei Közigazgatási Hivatal képviselője, Menczingerné dr. Bokor Andrea építésügyi főosztályvezető ismertette a hatósági ügyintézés sajátosságait, illetve körvonalazta a hiányzó építési törvény okozta anomáliákat.

Amíg az építészek a szakmai kérdésekkel foglalkoztak, addig a szintén Zsámbékra érkezett feleségek a falu s a környék nevezetességeivel ismerkedtek. Tóth Istvánnak köszönhetően lovas hintóval látogattak a Nyakas tetőre, ahol piknikeztek, majd a faluba visszatérve a Lámpás vendéglőben megebédeltek.

Ebéd után – immár az időközben csatlakozott férjekkel egyetemben – meglátogatták a lámpamúzeumot, majd a falu nevezetességét a romtemplomot tekintették meg.

A nap Tökön fejeződött be. A Patkó csárdában először huszár, majd csikós bemutatót láthattak, este pedig vacsorával zárták a napot.

Tervek a tudásparkról

Alig két nappal a mérnöki kamara zsámbéki vendégeskedését követően hiredették ki a Talentis Programiroda által meghirdetett tervpályázat eredményét. A másfél éve indult tudásvölgy program Archinovum című tervpályázatának első fordulójának eredményhirdetésére a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen került sor.

A pályázaton indult holland, ír és magyar tervezőirodák egyrészt a Zsámbéki medence összehangolt településrendezési koncepciójának kialakítására vállalkoztak, másrészt arra, hogy a régió alkalmassá váljék a tudásvölgy intézményeinek befogadására.

Az első forduló célja a térség általános terület-felhasználási és beépítési terveinek kidolgozása volt. A pályázó tizennégy csapat munkái közül hetet tartott alkalmasnak a Magyar Építészkamara vezette zsűri a továbbjutásra.

A pályamunkák többsége Herceghalmot nevezte meg központként, de kiemelték Biatorbágy és Bicske jelentőségét is. Kiemelt szerepet kapott a településközpontok rehabilitációja, illetve a közlekedési problémák megoldása. Nagy jelentőségűnek mondható, hogy külföldi csapatok is elindultak, hiszen az európai minták nagyban gyorsíthatják a tudásvölgy kialakításának folyamatát.

Az építészek elképzelései alapvetően négy csoportba sorolhatók. Az első a hazánkban is jól ismert autópálya központú, tengelyes fejlesztést javasolja, amit például a budaörsi vásárlóközpontnál láthatunk.

A második a zsámbéki autópálya lehajtónál koncentráltan javasolja a fejlesztést.

A harmadik elképzelés szerint az autópálya előtti útszakaszokra alapozva több településen elosztva fejlesztenék a teret, Biatorbágy, Egyek, Herceghalom együttműködésére alapozva.

A negyedik változat a térség kevéssé értékes területei között elosztva képzeli a fejlesztéseket.

Az értékelők a 100-as út mentén kialakítandó tengelyes elhelyezésű fejlesztéseket kérték további kidolgozásra, illetve a Herceghalom, Biatorbágy Etyek térségre alapozott fejlesztést díjazták. Tehát ebben az irányban dolgoznak tovább a tervezők.

A második fordulóban a most megfogalmazott ötleteket részletesen ki kell dolgozni a pályázóknak, s majd ezek alapján alakul ki a Talentis intézményeinek végleges formája és helyszíne. A második forduló november folyamán fejeződik be, amelyről a Zsámbéki medence is részletesen beszámol majd, illetve ismerteti az elkészült a terveket. Sőt, terveink szerint az érintett önkormányzatok vezetőit is szóra bírjuk

H. P.


Vissza az oldal tetejére ... >>>
Vissza a Zsámbéki-medence Regionális Hírmagazin főoldalára ... >>>