Pest megyében az egyik többcélú kistérségi társulás Pilis - Buda -Zsámbék TKT néven jött létre. A közel egyéves működés tapasztalatairól beszélgettünk Grószné Krupp Erzsébettel, pilisvörösvár polgármesterével.
Kellett-e az önkormányzatoknak egy ilyen típusú társulás?
Kellett. Az önkormányzatok, amelyek közel egy évvel ezelőtt határozták el a TKT létrehozását, jól döntöttek. A területfejlesztésről szóló törvény 2004. november 30-kai hatállyal a Közigazgatási Hivatalokon keresztül Területfejlesztési Tanács létrehozását írta elő. Szerencsére emellett - és ehelyett - választási lehetőségként felkínálták a TKT megszervezését - amely a területfejlesztés mellett az intézmények fenntartásához is támogatást kaphat. Egyedül ebben a keretben lehet olyan kiegészítő, normatívákhoz jutni, amit a Területfejlesztési Tanács kereteiben nem lehet megszerezni. Úgy gondolom, hogy a felkínált választási lehetőséggel élnünk kellett. Az érintett önkormányzatok jól döntöttek, amikor a TKT mellett tették le a voksukat.
Jelenleg teljes egészében a pilisvörösvári önkormányzatra és hivatalára hárul e társulás kiszolgálása. Mekkora volt a lelkesedés az újabb, nem kis feladat ellátása iránt?
Nem voltunk nagyon lelkesek. Hosszabb vajúdást követően végül a belátás volt a döntő tényező. Rendkívül kellemetlen lett volna később arról számot adni, hogy míg más térségek kiegészítő normatívákat kapnak, mi ehhez nem jutunk hozzá. Érdekes egyébként, hogy amíg a polgármesterek viszonylag gyorsan belátták ennek előnyös voltát, a jegyzőket nehezebb volt meggyőzni. A szakma - az oktatási intézmények vezetői - viszont örültek ennek az összefogásnak. Az Intézményvezetők Tanácsa - a források növelése mellett - úgy érzi, hogy továbbképzésben, oktatási feladatokban végre kicsit közelebb kerülhetnek egymáshoz. A tapasztalatok arról is árulkodnak, hogy nagyon sok munka van már ebben a társulásban, de már látszanak az eredmények is.
Ez a társulás viszonylag kedvező pályázati lehetőségeket is magában hordoz. Milyen eredményekről lehet számot adni?
Hatmillió forint körüli összeget kaptunk a területfejlesztési feladatok koordinálására. A közoktatás területéhez kapcsolódó pályázaton is nyertünk támogatást a gyógytestnevelési és a logopédiai feladatok ellátására. Ebből várhatóan uszodabérletet tudunk vásárolni az arra rászorulóknak, illetve megoldjuk a logopédiai foglalkozásokat ott, ahol eddig nem volt. A társulás eddigi eredményei megítélésem szerint a következő évtől válnak láthatóvá.
Tudomásom szerint ez a társulás eddigi tevékenysége során pályázataival több, mint százötvenmillió forintot nyert. Hol van ez a pénz? Mikor és miként juthatnak hozzá a társult önkormányzatok?
A normatív támogatásokat csak akkor kapjuk meg, ha a feladatokat el is végezzük. Iskolai és óvodai feladatoknál csak szeptembertől tudjuk lehívni a kiegészítő támogatást, így az említett százötvenmillió forint meg fog feleződni, de ez így is jelentős kiegészítést eredményez. Pályáztunk szociális, egészségügyi területen is, beruházási céllal, például gépkocsira, vagy műszerre, de ezek csak tavasszal fognak eszközként megjelenni. Ami az önkormányzatok pénzhez való juttatását illeti, ennek formája, rendszere még kialakulatlan. Némi túlzással mondhatom, hogy ahány ház, annyi szokás. Jelenleg még mi is ennek elfogadható megoldásán dolgozunk.
Miről árulkodnak az együttműködés eddigi tapasztalatai?
Itt lényegében két eléggé elkülönült kistérség (Pilisi körzet és Zsámbéki medence) kapcsolatának kialakításáról van szó. Az eddigi munka legfőbb tanulsága számomra az, hogy ma már térségi feladatokat csak együtt lehet megoldani. Kezdetben szinte minden polgármesterben voltak ezzel kapcsolatban fenntartások. Amikor azonban vitára érett a társulás Szervezeti és Működési Szabályzata - SZMSZ - annak elfogadásakor mindannyian egyértelművé tettük, hogy szeretnénk együttműködni, hiszen minden szereplő elfogadta, hogy döntés kizárólag kétharmados szavazati aránnyal történhet. Ennek ellenére téves lenne azt gondolni, hogy itt minden hibátlanul működik, Kétségek. persze még ma is előfordulnak, de ha ez a forma tartós marad és a kiegészítő támogatások működésünk részévé válnak, akkor majd mindenki belátja, hogy a csökkenő költségvetési normatív támogatások mellett ez az együttműködés nem válik a kistérség településeinek kárára. Ez erős ösztönzője az összetartozásnak.
Az is tapasztalat, hogy e társulások müködése, működtetése, a forrásokkhoz való hozzájutás mikéntje rendkívül bürokratikus.
Egyelőre még a pilisvörösvári polgármesteri hivatal munkatársai látják el a társulással kapcsolatos feladatokat. Ez jelentős mennyiségű munkát eredményez többek között a két kistérségi menedzser számára is. Jelenleg a legfőbb feladat az adatgyűjtés és ezeknek folyamatos napra kész állapotban való tartása. A területi adatszolgáltatás is elég sok gondot okoz, s ez a legközelebbi összejövetelünkön a megbeszélés tárgyát kell, hogy képezze. A kiegészítő normatív támogatás lehívásának ugyanis ez az alapja. Köztudott, hogy az oktatási intézményekben a statisztikai adatok évente változnak, s ezeket folyamatosan aktualizálni kell. A sok-sok feladat megoldása működtető szervezet létrehozását tette indokolttá.
Mik az elvárások ezzel a szervezettel szemben?
Azt várom, hogy a térség iránt teljesen elkötelezett szervezetként működjön. Ennek keretében tegye teljessé és szükség szerint folyamatossá a szükséges adatok begyűjtését, a pályázatok legyenek eredményesek, a nyert pályázati pénzek a lehető leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra, vagyis: végezzenek eredményes munkát a kitűzött célok megvalósítása érdekében. Ezt elképzeléseim szerint 3 -5 tagú szervezettel meg lehet oldani.
