Barátaink barátok között
Egy kellemes nap Zsámbékon, Vörösváron és Pátyon
Előző számunk német oldalain írtunk a München melletti Kirchheim-Heimstetten és Páty között formálódó partnerkapcsolatról.
Legutóbbi kintjártakor Dr. Bognár András pátyi polgármester az önkormányzat nevében meghívta a kirchheimieket.
Ezt követően - előzetesen egyeztetve a pátyiakkal - október 13-án a Wettenbergben rendezett EU Szemináriumról (erről lapunk más oldalain részletesen beszámolunk) hazatérőben lévő egyesületi elnökség (Zsámbéki-medence Magyar-Német Barátság Egyesület - a szerk.) tagjai megálltak Kirchheimben, megbeszélést folytattak a kisváros vezetőivel, majd az egyesület nevében meghívták egy egésznapos programra Zsámbékra a kirchheimi delegációt.
Ezek után átadjuk a szót Páty polgármesterének:
Október 21-én 9 fős delegáció érkezett hozzánk a bajor kisvárosból Heinz Hilger polgármester és Günter Schwindl alpolgármester vezetésével. A vendégek az autópálya melletti Gastland Hotelben szálltak meg, ahol a hosszú út után kicsit lepihentek, majd résztvettek a péntek esti ünnepi megemlékezésen, ahol Dr. Boross Péter volt magyar miniszterelnök is beszédet mondott. Ezután vacsorát adtunk német barátaink tiszteletére.
Szombaton kicsit borús, de enyhe időre ébredtünk. Reggeli után kisbusszal átmentünk Zsámbékra, ahol a Zsámbéki Önkormányzat nevében Domokos Kázmér alpolgármester, a Magyar-Német Barátság Egyesület nevében Árkos Antal elnök köszöntött bennünket. Kellemes volt a hangulat, amihez hozzájárult a Lámpás Vendéglőből érkező szíverősítő is. Ezután bementünk a méltán híres Lámpamúzeumba, ahol Borus Feri bácsi, a régiségek szakavatott gyűjtője fogadott bennünket. Német barátaink nem győztek csodálkozni a sok év alatt összeállított gyűjtemény értékén és szakszerű elrendezésén. Feri bácsi még a nyitott kemencében éppen sülő malacot is megmutatta. A csendes, kevés szavú kirchheimi polgármester mosolyogva jegyeze meg: elől milliós értékek, hátul hagyományos gasztronómia, igen, azért a magyarok tudnak élni.
Vendégek és vendéglátók a zsámbéki Lámpamúzeum udvarán
A múzeumlátogatás végeztével kint már várt bennünket a "meglepetésprogram", Tóth Pista nagy lovaskocsival és Janik Tibi nyitott hintóval. Kirchheim környékén nem sok ló lehet, mert a vendégek számára az állatok láthatóan nagy izgalmat jelentettek, egyikük - mint mondta, az archivum számára - még a lovak "melléktermékét" is lefényképezte. Negyedórás kocsikázás után megálltunk a volt főiskola épületénél, ahol megemlékeztünk a két évvel ezelőtti nagy tűzről.
Ezután - folytatva a sétakocsizást - felértünk a Romtemplomhoz. Itt Tafferner Antal fogadott bennünket, aki évtizedek óta tanulmányozza a Zsámbéki Romtemplom történetét és sok olyan részletet is ismer, amit könyvekben nem találhatunk meg. Idegenvezetőnk fejből mondta a sok-sok tényt és adatot, bizony, a tolmácsnak többször vissza kellett kérdeznie az évszámokra és nevekre. A szakszerű, mégsem száraz ismertetés során német vendégeink nemcsak a későromán-koragótikus építészet titkaiba tekinthettek be, hanem ízelítőt kaptak a magyarság századainak vérzivataros történelméből is.
Időközben megkondult a falu felől a déli harangszó is, a templomkert körbejárása után ebédelni indultunk. Pár perces séta után megérkeztünk a Mátyás Kisvendéglőbe, ahol már fenséges illatok fogadtak. Az éhes társaság asztalhoz telepedett és máris megérkezett a frissen csapolt sör. Mire a vendégek szomjukat oltották, Bederna Olga és csapata feltálalta a sűrű, ínycsiklandozó csülkös bablevest. Vendégeink nem fukarkodtak az elismeréssel, többeket csak az tartott vissza a harmadszori szedéstől, hogy volt még egy fogás számára is teríték kitéve, ami palacsinta formájában hamarosan szintén az asztalra került.
Ezt követően kávézás, beszélgetés, pihenés következett, majd visszasétáltunk a Romhoz, ahol a busz már várt bennünket. Bő félóra autózás után megérkeztünk a következő helyszínre, a Pilisvörösvári Német Gimnáziumba (Ungarndeutsches Wirtschaftsgymnasium Werischwar). Az ebédlőben teli süteményestálcák fogadtak bennünket, de már csipegetni sem volt erőnk. Az iskolát annak igazgatója, Dr. Guth Zoltán mutatta be, német nyelven. A közel egyórás ismerkedés során az épület szinte valamennyi zeg-zugát bejártuk, a nemrég átadott számítógépes tanterem, az új tornaterem, a kiválóan felszerelt hangverseny- és színházterem elismerő megjegyzéseket váltott ki német vendégeinkből. Megtudhattuk azt is, hogy az oktatás mintegy hatvan százalékban német nyelven folyik.
Visszafelé jövet még megálltunk pár percre a Spar vörösvári áruházánál, hogy bajor barátaink ínyencségeket vásárolhassanak az otthoniaknak. Zsámbékon elbúcsúztunk Árkos Tóni barátunktól, majd indultunk vissza Pátyra. Vendégeink szállásukra visszatérve nem sokat pihenhettek, átöltöztek, utána irány a pátyi pincesor. Itt Kovács Pista boraiból kaptunk kóstolót, hajnali fél kettőig tartott a velük való ismerkedés és a búcsúzkodás. Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat és ezúton szeretném megköszönni a szervezést és a vendéglátást mindenkinek, aki segített abban, hogy ez a nap ilyen tartalmasan és kellemesen teljen.
