Hagyományok és együttműködés
Budai István, Budajenő polgármestere
Kérem, mutatkozzon be az Olvasóknak!
1949-ben születtem, Bálint napján, amit mostanában a nyugatról átvett divatok sorában Valentin-napként emlegetünk. Óbudán laktunk és szerettünk volna egy hétvégi telket Budapest környékén. Keresgélés közben elvetődtünk Budajenőre is. Megálltunk azon a helyen, ahol most a házunk van, végignéztünk a budai hegyek elénk táruló panorámáján és úgy gondoltuk megtaláltuk, amit kerestünk. Így vásároltuk meg a mostani telkünket 1986-ban.
Szintén nevezetes napon…
Érdekesek az egybeesések, valóban. Akkor még fiatal mérnök-őrnagyként dolgoztam a Honvédelmi Minisztérium Műszaki Főnökségén. A telekvásárlás napja pedig szeptember 29-ikére esett, ami akkoriban a Fegyveres Erők Napjaként volt számontartva. Feleségem nyugdíjas köztisztviselő, 2007. vége óta. Van egy fiam, aki - némiképp folytatva a családi hagyományt - történész végzettséggel dolgozott a honvédségnél századosi rendfokozatban és tavaly átkérte magát a rendőrség állományába, ahová ugyanezzel a rendfokozattal átvették. Van egy 4 éves kisfiú unokám is. Menyem városi ügyész Tatabányán.
Hogyan lett a hétvégi telekből állandó otthon?
Háromszori építkezéssel fokozatosan lett a hétvégi házból lakóház. 2002-ben költöztünk ki véglegesen Budajenőre.
És rögtön belecsöppent a budajenei közéletbe…
Inkább csak fokozatosan. A 2002-es választásokon már indultam képviselőnek, de akkor a másik csapat lett a befutó döntő többségben. Ez a választás volt Budajenőn a vízválasztó. Ekkor mindenki megtanulta a leckét hosszú távra. Ez az időszak határozta meg a település fejlődésének mai irányát. Rövidesen az ellenfél csapat felkért, hogy külsős tagként legyek a gazdasági bizottság tagja. A ciklus közepe felé a Soltész Miklóst támogató képviselők fokozatosan lemondtak és helyükbe a 2002-es választások vesztes csapata került többségbe. Én is rajta voltam a listán, de akkor nem vállaltam el a képviselőséget, mivel volt számos kiemelt feladatom, amit még nyugdíj előtt szerettem volna megvalósítani. Nyugdíjazásom előtt 2005. tavaszán a Honvédelmi Minisztérium rendelkezési állományába helyeztek. Ezredesi rendfokozattal rendelkező katonaként közvetlenül a Honvéd Vezérkari Főnök alárendeltségébe kerültem. Több évtizedes szakmai tevékenységem elismeréseként 2005. március 15-ikén a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere javaslatára a Magyar Köztársaság elnöke a "Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje" kitüntetést adományozta számomra.
Ebben az évben mondott le Soltész Miklós polgármester. Ebben az évben volt a forró közhangulatot kiváltó népszavazás a Szőlőhegy II. ingatlan beruházás miatt.
(2005. augusztus 11-ével mondott le Soltész Miklós, 2005. augusztus 18-ikán pedig helyi népszavazás volt az alábbi kérdésben: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Szőlőhegy II. fejlesztési tervben megjelölt földek belterületbe vonása megtörténjen?" - www.valasztas.hu)
A népszavazás és az annak másnapján gyorsan meghozott testületi döntés csak még jobban kiélezte az ellentéteket …
Ezek az ellentétek a választásban csúcsosodtak ki. Ekkor kért fel a képviselők többsége, hogy induljak el polgármester jelöltként a választáson. Ekkor még a gazdasági bizottság tagja voltam. Tudtam, hogy a falunak 70 milliós tartozása van, a beruházók által ígért 250 millióra igen nagy szüksége van a településnek.
November 6-ikára írták ki az időközi polgármester-választást.
A választási kampány még jobban megosztotta a falu lakosságát. Három jelölt volt, Dr.Szakács Tamás, Vámos László és jómagam. Vámos László végül visszalépett, hallgatólagosan engem támogatva a másik jelölttel szemben.
(A 2005. november 6-iki időközi polgármester-választás eredménye: Névjegyzékben 1116 fő, érvényes szavazat 596 db. Ebből Budai István 384 szavazat, 64,43%, Dr. Szakács Tamás 212 szavazat, 35,57%)
Ön szerint mivel tudott nyerni?
Két dolog játszott meghatározó szerepet. Az egyik, hogy dr. Szakács Tamást és a támogatóit nagyon nem akarta a falu többsége. A másik, hogy az omiózus Szőlőhegy II. projekttel kapcsolatban próbáltam reális, higgadt álláspontra helyezkedni, egy olyan parcellázási elképzelést megvalósítani, amit a település többsége elfogad, s ezáltal a lakosság szám megáll egy 3000-3500 fős szinten. Másképp veszélyeztethettük volna a település önállóságát.
Emellett falufejlesztési elképzeléseim - melyek középpontjában a hagyományos értékek, az építészeti és műemlékek, a modern, mégis falusias településarculat megőrzése-megteremtése állt - elnyerték a többség támogatását. Kiegyezésre törekvő politikám néhány szélsőséges véleménytől eltekintve lassan megnyugtatta a kedélyeket, sok esetben tíz éve húzódó viszályokat sikerült nyugvópontra helyezni.
Ezt tanúsítják a 2006. októberi önkormányzati választások eredményei is, ahol az egy évvel ezelőttihez képest nagyobb arányban tudott nyerni, miközben a részvételi arány is nőtt…
(A 2006. október 1-ei polgármester-választás eredménye: Névjegyzékben 1205 fő, érvényes szavazat 783 db. Ebből Budai István 569 szavazat, 74,97%, Schweder Károly 190 szavazat, 25,03%)
Ez már merőben más történet volt. Közel sem nehezedett ránk annyira a múlt.
A megfelelő elfogadottság lehetőséget - és persze felelősséget - jelent. A faluközösség támogatása lehetővé teszi, hogy a jelenlegi testület előbbre nézzen, és minden erejével a falu fejlődésén munkálkodjon. Ami a látszat ellenére nem egyszerű. Ma is vannak ellenlábasaink. Létszámban nem sokan, de kapcsolataik révén hátráltathatják, elodázhatják az általunk képviselt fejlesztések megvalósítását.
Mire költötték azt a bizonyos 250 milliót?
Részben a fent említett 70 milliós adósságot törlesztettük, a többit fejlesztésekre tudtuk fordítani.
Éspedig?
Például az önkormányzat épületének (volt skót bencés kastély) felújítása, a Fő tér rendbetétele, a faluközponti járdaszakasz megépítése, a pályázatokhoz (iskola felújítás, faluközpont, utak, óvoda, felszíni vízelvezetés) tervek készítése.
Mik szerepelnek az idei költségvetésben?
Az 1700 fős Budajenő költségvetésének főösszege az idei évre 641 mFt. Ebből az állam által előirt kötelező feladatokra (iskola, óvoda, utak, közvilágítás, stb.) a központi költségvetés biztosit 40%-ot, 60%-ot saját erőből kell fedezni.
Csak példa a helyi források szűkösségére: amíg tavaly építményadóból 7,2 mFt folyt be, addig a település közvilágítására kifizettünk 6,9 Ft-ot.
265 milliót szánunk felhalmozásra, három telkünk tervezett eladásából befolyó 81 millióból tartalékot képezünk, a többi a település működtetési költségeinek kifizetésére kell.
Legnagyobb tervünk az iskola felújítása, ezen belül új tornaterem építése, szaktantermek kialakítása és a park rendbetétele. Az erre a célra tervezett összeg 250 mFt, amit pályázaton szeretnénk elnyerni, a település 10% önrészt biztosít. A pályázatunkat befogadták, döntés még nem született. Hangsúlyozom, ebből a tornatermet akkor is megvalósítjuk, ha nem kapnánk meg a pályázott összeget.
Ezen kívül útépítést is tervezünk a Vadvirág-Bokréta-Táncsics-Magtár-Füzes utcák vonalán. Erre szintén nyújtottunk be pályázatot, aminek az önrészét beterveztük.Ezt a projektet ebben a ciklusban midenképen szeretnénk megvalósítani.
Budajenő és Telki szinte egy települést alkot. Vannak közös terveik?
Okulva a mindkét településnek sokba kerülő, külön-külön megvalósított szennyviztisztító létesítmények történetéből, közösen pályázunk egy igen korszerű technológiát megvalósító felszíni vízelvezetési rendszerre. A Zsámerttel (Zsámbéki-medence Regionális Területfejlesztési Társulás - a szerk.) együtt pályázunk a Perbál-Budajenő-Telki utat a Zsámbék-Páty úttal összekötő, úgynevezett feltáró út megvalósítására, ami megnyitná a két szomszédos település közlekedését a herceghalmi autópálya csomópont felé. Szintén közösen tervezzük az ivóvíz rendszerünk korszerűsítését.
Milyen egyéb falufejlesztési elképzelései vannak?
Pályázatot nyertünk egy új ravatalozó épületre 21 mFt értékben. Ezt megépítjük az év első felében. Pályázatot kívánunk benyújtani a faluközpont korszerűsítésére még ez év tavaszán.
Az említetteken kívül - egyelőre tényleg csak elképzelés szinten - szó van a Magtár épületének kulturális központtá alakításáról, amihez legalább 250 millió forint szükséges. Ez csakis vállalkozói alapon lehetséges.Ha forrásaink engedik, van egy 5-8 milliós minimum program a földszinti rész komfortosabbá tételére.
Vissza az oldal tetejére ... >>> Vissza a Zsámbéki-medence Regionális Hírmagazin főoldalára ... >>>
