Június 22-én sajtótájékoztatóra invitálta a székesfehérvári és a váci püspök a sajtó képviselőit. A tájékoztató témája a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskola elköltözése volt.

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök elmondta, azért hívták össze a sajtó képviselőit, hogy hiteles tájékoztatást adjanak a történtekről. A közelmúltban hozott döntést követően ugyanis számos téves információ terjedt el a költözéssel kapcsolatosan. A püspök röviden ismertette a tavalyi tűzvész óta történteket. Elmondta, hogy az első felmérések azt mutatták, hogy költségesen ugyan, de megoldható a helyreállítás az intézmény működésének leállítása nélkül. Az ősszel végzett részletes feltárások azonban számos “érdekességgel” szolgáltak.

XIII. századi építményrészeket is találtak, de az is világossá vált, hogy a számos alkalommal javított, illetve bővített épületet minden esetben a régi épületrész alapjaihoz való szilárd csatolás nélkül javítgatták. Ennek köszönhető, hogy az alapok sérültek, s lassan szétcsúsznak. A közelmúltban derült ki, hogy az épületnek mintegy 40%-a életveszélyes, ezért abban a tanítás a 2004-2005. tanévben nem kezdhető meg. Ekkor fordultak a Katolikus Püspöki Karhoz segítségért. Miután azonban olyan hatalmas összegre lenne szükség a helyreállításhoz, amely nem áll a katolikus egyház rendelkezésére, kénytelenek voltak új helyet keresni a főiskolának. Beer Miklós váci megyéspüspök a szükséghelyzetet látva ajánlott fel az egyház tulajdonában lévő olyan váci épületeket, amelyek alkalmasak arra, hogy ott folytatódjék az oktatás. A püspök hozzátette, ha most azonnal rendelkezésre állna a helyreállításhoz szükséges összeg, akkor sem lehetne az életveszélyes épületben folytatni az oktatást.

Az épület tulajdonosa a Katolikus Egyházon belül önálló jogi személyként működő Keresztes Nővérek Női Szerzetesrend, amelynek vezetői pillanatnyilag Svájcban tartózkodnak, ezért arra a kérdésre, hogy mi a további elképzelés az épülettel, illetve hogy egyáltalán visszaköltözik-e a főiskola, nem tudott válaszolni.

Dr. Bencze Lóránt főigazgató elmondta, hogy minden diákot és oktatót értesítettek a kényszerű költözésről. S bár nagyon sajnálja, de kénytelenek voltak a költözés mellett dönteni. A helyzetfelmérés során egy ideig úgy tűnt, hogy a korábban leggyengébbnek tartott – de a tűzvész által megkímélt – főigazgatói szárny még korlátozottan használható lenne, de előadások tartását már ott sem engedték a szakemberek.

A főigazgató hangsúlyozta, hogy néhány hete ők nem is gondoltak a költözésre. Ezt bizonyítja, hogy a közelmúltban adták át a Catherineumot, az új 250 fős konferencia-termet, s egy uniós pályázat beadásán is gondolkodtak. Ez utóbbit végül is azért nem adták be, mert tisztában voltak vele, hogy uniós pályázatot írni, sőt még nyerni is viszonylag könnyű, de az elszámolásnál komoly problémákat okozhat, ha eltérnek az eredeti tervektől. Miután minden részletében nem volt világos a beruházás jövőbeni lefolyása, inkább nem adták be a pályázatot. Végül kijelentette a főigazgató, hogy a szinte teljesen elkészült pályázatot szívesen a Keresztes Nővérek rendelkezésére bocsátja.

A polgármester asszony kifejtette, hogy az épületet mindenképpen hasznosítani kell, mert van egy méltán híres Romtemplomunk, de nem akarunk egy rom kastélyt a faluban. Ezért ismételten megerősítette, az önkormányzat minden megoldásban partner.

Zárószavaiban Spányi Antal ismételten hangsúlyozta, sajnálatos a kényszerű költözés, arról senki sem tehet – ha csak nem az elődök, aki nem megfelelő technológiával építkeztek. Azonnali döntésre volt szükség, s még hálát adhatunk a Jóistennek, hogy nem történt tragédia. Az viszont tény, hogy az eddigi működést biztosító háromoldalú szerződést fel kell bontani a Katolikus Egyház, a Keresztes Nővérek, illetve az Apor Vilmos Katolikus Főiskola között, mert az a költözéssel értelmét vesztette, az épület sorsát pedig a Keresztes Nővérek fogják eldönteni, amihez az egyházmegye minden segítséget megad.