– Az országban talán elsőként – 1991–92-ben – készítette el az etyeki képviselő-testület a település rendezési tervét. Már ekkor megfogalmaztuk, hogy meg kell védeni Etyek értékeit, s megőrizni a település varázsát. Ekkor kerültek védelem alá a présházak, a kertek, a Kálvária, a köztéri szobrok és a Magyar Kút is. Ez a szigorú szabályozás tíz évig élt változatlan formában. Ebben az időszakban nem fejlesztettünk, mert nem voltak igények, nem voltak befektetők. Az utóbbi öt évben viszont évente kellett módosítanunk rendezési tervünket, lehetőséget biztosítva az újabb és újabb fejlesztési elképzeléseknek. A közelmúltban értékes és átfogó terv készült, amelyet Demján Sándor cége és a Talentis Programiroda finanszírozott, így jelenleg egy rövid távú tervvel és egy hosszú távú koncepcióval rendelkezünk.

– Ha rövidesen elfogadja a testület a rendezési terv azon fejezetét – az igényelt paraméterekkel együtt –, amely ezt a fejlesztést lehetővé teszi, akkor három–négy hónap szükséges a szakhatósági engedélyekkel ellátott építési engedély megszerzéséhez. Ezt követően azonnal megkezdődik az építkezés. A rendezési terv elfogadását illetően egységes a testület, s a lakossági támogatás is jelentős (a közmeghallgatáson mintegy 80–90%-os támogatottsága volt). Előre láthatólag júliusban megkezdődhet a munka. A tervek szerint idén az építési munka dandárja (a csarnokok felépítése) lezajlik.

A beruházás látványterve - (c) Finta és Társai Építész Stúdió

– Milyen ellenvélemények fogalmazódtak meg a közmeghallgatáson?

– Leginkább az izgatja a kedélyeket, hogy a csarnokok építésekor lesznek olyan napok, amikor 130 db húsz tonnás betonmixer vonul át a településen. Ennek káros hatásait szeretnénk minimálisra csökkenteni, s a megoldás – egy megerősített elkerülő felvonulási út – tárgyában már folynak a tárgyalások, amelyek várhatóan sikerrel zárulnak. Jövőre már csak a berendezések szállítása zajlik, ami jóval kisebb környezetterhelést jelent, mint a csarnoképítéssel kapcsolatos szállítás.

– A beruházás értéke mintegy 35 milliárd forintra tehető, amelynek lebonyolítását a Korda Sándor nevét viselő kft. végzi. A terveket Finta József jegyzi. Csupán érdekességként említem, hogy a beruházót ebben az esetben az új filmtörvény érelmében jelentős adókedvezmény illeti meg, ami kedvezően hatott az elképzelés megszületésére.

– Az Öreghegy tetején lévő régi laktanya területén, amelyet Demján Sándor öt évvel ezelőtt vásárolt az államtól. Ekkor még ő sem tudta pontosan, mire is fogja használni az ingatlant.

A volt honvédségi bázis bejárata

– Demján Sándort nagyon szeretjük. Erős a kötődése Etyekhez, sokat tesz a településért. Az ő közreműködésével újítottuk fel a 1996-ban a Magyar Kutat, de a sportöltöző rendbehozatalához is komoly anyagi segítséget nyújtott. Rendszeresen támogatja az iskolát, sőt, az etyeki bor és a turisztika fellendítése is közös célunk. Demján Sándor Göböljárás pusztán egy mindenki számára nyitott szabadidő központot is épített. Emellett negyvenhat hektáron szőlőt is termel. Az üzletember Etyekhez való viszonyát az alpolgármester aszszony fogalmazta meg igen találó módon: “Kinyitottad a világot felénk” mondta, amikor Demján Sándor a saját szűkebb pátriájának nyújtott segítségével volt elégedetlen. Demján és a falu céljai szinkronban vannak.

– Ezer fő foglalkoztatását ígéri a fejlesztés. A kínált munkahelyek nagyobbik felének betöltéséhez nem lesz szükség szakképesítésre. Az új állásokkal az ingázók száma – s így az utazásra fordított idő is – jelentősen csökkenhet. Miután az iparűzési adó 2007-től megszűnik, és helyette a személyi jövedelemadó visszatérítés aránya növekszik – amelyet a hírek szerint az itt forgató külföldi művészek jelentős gázsija után is az önkormányzat kap majd – komoly bevételnövekedésre számíthatunk. Az pedig, hogy a média felkapta településünket, újabb külföldi befektetők érdeklődését is felkeltette Etyek iránt. Járulékos hatás az idegenforgalom, a borturizmus várható fellendülése. Vegyük például a Tavaszi Pincefesztivált és az őszi Kezes-lábos Fesztivált. Két év alatt nagy áttörés történt. A legutóbbin például húszezer látogató vett részt. Összefoglalva: a stúdió híre nagy médiavisszhangot keltett, folyamatos az érdeklődés, s az építkezés megindulásával ez minden bizonnyal fokozódik majd.

– Mi a helyzet a Talentis hosszú távú fejlesztési elképzeléseivel? Nyilván nem véletlen, hogy beszálltak a rendezési terv megújításának költségeibe. Ebből a két fejlesztési irány kapcsolódására való természetes törekvés is felismerhető.

–Véleményem szerint a filmstúdió megépítésének híre segítette elő, hogy Etyek bekerüljön a Talentis fejlesztési elképzeléseinek első körébe. Az események ezen a téren is felgyorsultak. A már említett közmeghallgatáson itt voltak a programiroda képviselői is. Dr. Takács Ernő ismertette a hosszú távú terveket, illetve beszélt az Etyekkel kapcsolatos elképzelésekről. Az általa elmondottakat a hallgatóság még nem érzi, nem is érezheti olyan konkrét valóságnak, mint a filmstúdió létrehozását. A testület az elképzeléseket – az egyetemi város és szabadidő központ létesítése – jónak tartja, az emberek számára azonban az elképzelés még térben és időben kissé távolinak tűnik.