Térségünk növekedési viszonyait, demográfiai helyzetét részletező elemzést találtunk a Portfolio internetes gazdasági magazin oldalain. Az írás főbb megállapításait ismertetjük az alábbiakban.
A szerző azzal az általában tényként elfogadott nézettel indít, hogy a 90-es évek agglomerációs kiköltözési hulláma után megindult egy visszaáramlási folyamat a főváros irányába, majd a következőkre hívja fel a figyelmet:
"Ha megvizsgáljuk az adatokat, látható, hogy bár az utóbbi időben lassabb lett az agglomerációs települések lakosságszámának növekedése, azért még mindig jelentős, hiszen 2006-hoz képest például a nyugati településeken 5%-kal nőtt a népesség száma."
Az előzményeket így foglalja össze:
"A kilencvenes évek elején a zöldebb, kevésbé zsúfolt lakókörnyezetre vágyók Budapest helyett a főváros melletti települések felé kezdtek tekingetni. A jórészt kisgyermekes családok kiköltözésének hatására ugrásszerűen megnőtt az agglomerációs települések lakosság száma. Az akkor még kisebb falvak vonzerejét, a zöld felületek mellett, a fővárosinál jóval alacsonyabb ingatlanárak jelentették. Budapestet elsősorban a harmincas korosztálya hagyta el, ezzel a gyermekek száma is jelentősen megnövekedett a külsőbb térségekben. A bővüléssel a legtöbb település nem tudott lépést tartani, sok helyen hiányoztak az alapvető ellátási igényeket kielégítő intézmények, a megfelelő iskola, az egészségügyi ellátás, a csatorna, és a műutak. A kiköltözők továbbra is Budapesten találták meg a szórakozási lehetőségeket és a munkahelyeket.
Miközben a legtöbb település igyekezett felzárkózni a megnövekedett igényekhez, eközben nagyrészt megszűnt falusias jellegük s maguk is városiassá váltak."
(Elég itt Biatorbágy, Törökbálint "várossá válását" említeni, illetve a régió más településeinek hasonló, nem mindig megalapozott törekvéseit, pl. Zsámbék esetében - a szerk.)
"A gyorsan fejlődő települések felértékelődtek, s egyes elsősorban nyugatabbra fekvő városkában - pl. Budaörsön, Diósdon, Budakeszin - az ingatlanárak megközelítették a fővárosiakat. Az árak miatt a kiköltözők egyre távolabb merészkedtek, így ma már a Velencei-tó környéke is belépett az agglomerációs gyűrűbe. A legdinamikusabban bővülő térségnek azonban továbbra is a nyugati területek számítanak."
Lényeges infrastrukturális hiányosságra hívja fel a szerző a figyelmet az alábbiakban: "Bár a csatornázottság és műutak, alapvető ellátások tekintetében több település esetében is komoly előrehaladás történt, a közlekedés vonatkozásában azonban még súlyosak a lemaradások. A közutak erősen leterheltek, de a tömegközlekedés frontján sem lehet sok jót elmondani."
A cikk írója felteszi a kérdést: "Hol fogynak jobban az emberek?"
"Az agglomeráció fénykorának számító 1990-2000 közötti időszakban Budapest lakossága 12%-kal csökkent. A 2000-es években azonban ez a tendencia lelassult, s 2008-ban 2001-hez viszonyítva 3,2%-kal élnek kevesebben a fővárosban.
Pest megye kedvelt célpontnak számít, a lakossága 11,5%-kal növekedett nyolc év alatt."
A megye lakosságszám változásait illetően csak a térségünket közvetlenül érintő részeket emeljük ki.
"Pest megye nyugati agglomerációs településeinél éves szinten több esetében is megközelítőleg 5%-os lakosságszám növekedésről beszélhetünk. Ezek körébe tartozik például Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom és Telki. Budaörsön is, annak ellenére, hogy árai elérik a budapestieket, még mindig három százalékkal nő a lakosság száma. Kivételnek Budakeszi és Sóskút számít, ahol 1-2 százalékos csupán az emelkedés."
A demográfiai tendenciák vizsgálatánál a gyerekszám a kulcskérdés.
"A fiatalok aránya magas, a 17 éves kor alatti lakosság aránya, Sóskút kivételével, a vizsgált nyugati agglomerációs települések mindegyikében meghaladja a 20%-os mértéket, Telki esetében pl. arányuk eléri a 30%-ot is. Az agglomeráció esetében mind az országos, mind pedig a fővárosi adatokhoz képest lényegesen magasabb a gyermekek aránya."
"Most akkor kiköltöznek az emberek, vagy visszaköltöznek?" - kérdezi a cikkíró. Válaszában megemlíti, hogy ugyan Budapest megtartó ereje növekedett és megjelent a visszaköltözés is, mint új elem, ám aki az olcsóság miatt választotta az agglomerációs településeket, nem valószínű, hogy könnyen visszaköltözik.
Az összefoglaló megállapítja, hogy a népesség szám növekedése az agglomerációs településeken továbbra is jelentős, így nem kell félni attól, hogy ezek a települések lakó nélkül maradnak.
Vissza az oldal tetejére ... >>> Vissza a Zsámbéki-medence Regionális Hírmagazin főoldalára ... >>>
