Tel.: 20-921-6851
Postacím: 2073 Tök Pf. 10.
E-mail: ujsag@zsambekimedence.hu

2004. augusztus

Egyeztető megbeszélést szervezett Keller László, a 9-es választókerület országgyűlési képviselője és Gulyás László címzetes államtitkár 2004. augusztus 16-ára a Zsámbéki Főiskola ügyében a Miniszterelnöki Hivatalban.

A tanácskozás további résztvevői:

Az értekezletet Keller László nyitotta meg. Bevezetőjében utalt arra, hogy a MEH szervezésében már több alkalommal folytak megbeszélések, amelyeknek korábban is egyik kezdeményezője volt Gulyás Kálmán államtitkár, s amelyeknek alapját az a megállapodás képezte, amely 1993-ban jött létre a Magyar Állam és a Katolikus Egyház között. Ez a megállapodás feladatokat ró az államra, az egyházra, az önkormányzatra és a katolikus főiskolára is. Az állam a jelenlegi helyzetben – a tűzkár elhárítása céljából – jelentős forrásokat biztosított az épület felújításához, s e források sorsa a mai napig sem látszik egyértelműnek. Az adófizetők pénzének felhasználásáról van szó, s így a forrásgazdának feladata a pénzek felhasználásának nyomon követése.

Gulyás Kálmán államtitkár – aki a megbeszélést vezette – a bevezetőben elhangzottakhoz kapcsolódva kiemelte, hogy nincs könnyű helyzetben, mivel nagyon sok érdek ütközik ebben az ügyben. Az egyik fontos érdek, hogy szeptemberben induljon a főiskola. Azok a hallgatók, akik a Zsámbékon működő Apor Vilmos Katolikus Főiskolára nyertek felvételt, szeretnék tanulmányaikat zavartalanul megkezdeni, illetve folytatni. A tűzkár miatt ez már csak más helyszínen lehetséges.

Ugyanakkor Zsámbékon létezik a közel nyolcszáz éves épület, amely jelentős műemlék, s amelyben nagyon komoly hagyományokkal rendelkező intézmény működött, embereknek adott munkát, akiknek a sorsa pillanatnyilag megoldatlannak látszik. Lehetne még az eltérő érdekeket tovább sorolni, amelyek befolyásolják a kialakult helyzetet. – hangsúlyozta az államtitkár.

Sajnálattal állapította meg, hogy a fejér-megyei valamint váci püspökök ezen az egyeztetésen egyéb elfoglaltság miatt nem tudtak megjelenni. Ezt követően áttért az épület helyreállításának pénzügyi kérdéseire, hangsúlyozva, hogy az állam ilyen esetben mindig az érintett egyházzal köt megállapodást. Példának hozta fel, hogy a korábbi száztízmilliós kormánytámogatás odaítélésekor sem a főiskolával, hanem a fejér-megyei püspökséggel jött létre az egyezség.

Hallhattuk az eddigi források számbavételét is:

Gulyás Kálmán államtitkár, teljesen érthetően, csak az állami források felhasználására tért ki, és egyértelművé tette, hogy a száztíz és a kétszázharmincmillió forint eredendően az épület rendbetételét hivatott szolgálni. Időközben kiderült, hogy ebben az épületben a főiskolai képzés nem folytatható, s a két püspökség megegyezett abban, hogy Vác ad otthont az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának a püspökség és az önkormányzat által biztosított feltételek között. Ebből adódóan merült fel, hogy lehet-e az átköltöztetés finanszírozására például a kétszázharmincmilliós költségvetési támogatásból valamennyit átcsoportosítani. Felvetődött továbbá, hogy vajon milyen egyéb források állíthatók csatasorba az épület helyreállításához, valamint, hogy mi léphet az eddigi képzés helyébe. Ezekben az ügyekben nagyon fontos szerepe van és lesz a tulajdonosoknak, a keresztes nővéreknek.

A tanácskozás a hozzászólásokkal folytatódott.

Vác polgármestere arról beszélt, hogy a zsámbéki főiskolát ért tűzkár után Keller László képviselőtársával közös platformon voltak és a Pest megyei képviselőkkel együtt keresték azokat a forrásokat, amelyekkel az épület helyreállítható, hiszen az a megye érdeke, hogy a főiskola működőképes legyen. Miután kiderült, hogy a zsámbéki épület jelentős része életveszélyessé vált, s nem lehet benne megkezdeni a tanítást, tájékozódott, vajon Vác hogy állna hozzá, ha befogadnák a főiskolát? Felsőoktatási intézmény váci működtetése már korábban is szerepelt az elképzelések között, sőt, ilyen jellegű tárgyalásokra is sor került egy egyetemmel és más főiskolákkal. Tekintettel a kialakult helyzetre, a város a katolikus főiskola befogadása elől sem zárkózik el és jelezte, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ez sikerrel járjon. Ennek jegyében megfelelő kollégiumi kapacitást, szükség esetén lakásokat, albérleteket biztosít és egyéb fontos, az ügy sikerét szolgáló intézkedéseket is. megtesz. Ám azt is látni kell, hogy az ezzel járó feladatokat sem a püspökség, sem a város nem tudja önerőből maradéktalanul megvalósítani. Erre a már említett forrásnak a megosztásával van lehetőség. Ennél a javaslatnál “épület vagy ember?” kérdés áll egymással szemben, hangsúlyozta a polgármester Ő az ember, a kétezer hallgató képzésének zavartalan volta mellett tör pálcát. Befejezésül ismételten hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja az eddig Zsámbékon működő főiskola számára kiharcolt pénz feladatarányos megosztását.

Az elhangzottakkal kapcsolatban a következő hozzászólásra a cikk írója kapott lehetőséget. Így mindjárt a tanácskozás elején módom volt elmondani, hogy mindazt a pénzt, amely a részben leégett épület rendbetétele céljából érkezett Zsámbékra, az arra illetékeseknek erkölcsi kötelessége azt maradéktalanul az épület rendbetételére fordítani. Itt nemcsak azokról a támogatásokról tettem említést, amelyeknek forrásairól az államtitkár úr beszélt, hanem megemlítettem azokat az adományokat is, amelyek szintén az épület rendbetételét kívánták szolgálni. Ebből sem lehet egyetlen fillért sem más célra felhasználni. Ehhez a zsámbéki önkormányzat kénytelen ragaszkodni, hiszen igen nagy kár érte a települést. Egyetértettem Vác polgármesterével abban, hogy az oktatásnak be kell indulni, és ehhez a lehető legkedvezőbb körülményeket kell biztosítani, de a szükséges pénzeszközöket nem az általa említett forrásból kell meríteni. Az állami költségvetésnek az áttelepítéshez szükséges plussz pénzeszközök biztosítása nem okozhat gondot. A megbeszélés tárgyának lényegét érintve befejezésül ismételten hangsúlyoztam, nem javaslom, hogy egyetlen fillért is elvegyenek Zsámbéktól, illetve a keresztes nővérek objektumának rendbetételétől.

Béres István hozzászólásában a források megosztásának szükségességét ecsetelte, amelyből az tűnt ki, hogy Vácon sem sokkal biztatóbb a helyzet, mint jelenleg Zsámbékon, hiszen az elfogadható feltételek megteremtése a Parlament által biztosított pénzügyi forrás – a kétszázharmincmillió forint – 50-50 %-os megosztását tenné szükségessé. Arról is szólt, hogy a gyakorló iskola a rövidesen induló tanévben Zsámbékon marad, s ide a budapesti hallgatók ki tudnak járni. Az érdit megszüntetik, és helyette Vácon szerveznek egy újat.

Keller László ezt az érvelést nem tartotta elfogadhatónak. Véleménye szerint a képzés feltételeit Zsámbékon kellett és lehetett volna biztosítani. Hangsúlyozta, hogy azok, akik ezt az álláspontot képviselik, szintén az emberek érdekeit tartják szem előtt. A meglévő források átcsoportosítását egyébként ő sem tartja elfogadhatónak. .Érvelése arról is szólt, hogy május óta a főiskola szinte semmit sem tett, hogy a munkák megfelelő ütemben folyjanak, s így az életveszélyes épületrészek minél hamarább használható állapotba kerüljenek. Véleménye szerint e mulasztásért a felelősség a főiskolát terheli. Amennyiben továbbra is az áthelyezés mellett döntenek az illetékes egyházi vezetők, – holott képviselőnk véleménye szerint Zsámbékon a működés feltételei még ma is egyszerűbben volnának megoldhatók, mint Vácon –, akkor a hiányzó forrásokat más módon javasolja a váci változat számára megteremteni.

Dr. Mezős Tamás, aki, mint szakértő, életveszélyesnek minősítette az épület tűzkárt szenvedett részét, képviselőnk véleményét erősítette meg.

A váci püspökség képviselője által elmondottakra ismételten reagálnom kellett: A források megosztására vonatkozó igény az önkormányzat, és a nővérek számára is elfogadhatatlan – hangsúlyoztam Ők egy használható oktatási kapacitást adtak át a Fejér megyei püspökségnek Nem kielégítő, hogy takarjuk be s oldjuk meg, hogy ne legyen életveszélyes az épület, mert ez senki számára sem jár haszonnal. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy ebben a tulajdonosok számára is megfelelő intézmény, lehetőleg felsőoktatási intézmény működhessen Ez az épület nem magától gyulladt ki. Van-e felelőse a tűzkárnak, s ha van, akkor az érintett vállalkozást mekkora anyagi felelősség terheli? A biztosító a közel egymilliárdos kár után csupán nyolcvanmilliót fizetett. Ebben az ügyben méla csend uralkodik. Örülnék, ha valaki ebben a tárgyban is nyilatkozna. Ilyen címen további forrásra már nem lehet számítani? – tettem fel a kérdést.

Nem kellene vágyálmokat kergetni, a meglévő források felhasználásáról kellene megállapodnunk – javasolta hozzászólásában Vác polgármestere.

Az általam feltett kérdésekre a főiskola gazdasági vezetője válaszolt. A kárbecslést, amelyet független szakértők végeztek, és a kárt négyszázötvenötmillió forintra becsülték, a főiskola és a biztosító is elfogadta, s ennek arányában a biztosító fizetett. Az épület alul volt biztosítva. A további kár megtérítése érdekében a rendőrség felé a főiskola a szükséges lépéseket megtette. A rendőrség a vizsgálatot lezárta, s ennek eredményét átadta az ügyészségnek.

Az építkezés pedig azért állt le – utalva ezzel Keller László jogos kifogására – mert a források teljesen kiapadtak, s így a meglévő szerződéseket fel kellett mondani – hozta tudomásunkra Mohos László gazdasági igazgató.

A Keresztes Nővérek tartómányi főnöknője is szót kért:

“Keller László és Zsámbék alpolgármestere által elmondottak engem szíven ütöttek. Mintha én mondtam volna el, amit tőlük hallottam” – hangsúlyozta bevezető mondataiban Ulrika nővér. Megemlítette továbbá, hogy a svájci központjukból a tűzeset óta már több alkalommal jártak Zsámbékon. Az volt a határozott véleményük, hogy a képzés – hangsúlyozottan a tanítóképzés – még a jelenlegi körülmények között is megoldható lenne itt, s éppen ezért kifejezetten kérik, hogy a főiskola székhelye maradjon Zámbékon, s csak az egyéb szakok menjenek át Vácra. A Josephinum és a Katalin-terem, továbbá a főépület használható része megfelelő feltételeket jelent, de erről egyetlen szó sem hangzott el. e megbeszélésen. Bejelentette továbbá, hogy az ügyek vitelére megbízást adtak Zichy Lászlónak, aki elmondta, hogy közhasznú társaságot alapítanak, melynek az a célja, hogy a vagyonkezelést és hasznosítást komplexen tudja megoldani. Arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a tulajdonosok őt az intézet igazgatójának is kinevezték.

A megbeszélés folytatása során főként a váci küldöttség érvelt vélt, vagy valós igaza mellett. Ám a tanácskozást a levezető elnök azzal zárta, hogy a kettőszázharmincmilliós tétel itt nem osztható meg, mert ennek célját az országgyűlés határozta meg, tehát megváltoztatására is csak ott kerülhet sor.

A tanácskozást követően a kormány foglalkozott az említett forrás megosztásának kérdésével, s úgy döntött, hogy a Zsámbék részére biztosított költségvetési támogatások nem oszthatók meg, azok csak az épület rendbetétekére használhatók fel. Bognárné Donovitz Mária ezerkétszáz aláírást gyűjtött Zsámbék érdekében, s továbbította a miniszterelnöknek. A kormány kedvező döntésében ennek is lehetett szerepe.

Domokos Kázmér alpolgármester, Zsámbék

Vissza az oldal tetejére ... >>>
Vissza a Zsámbéki-medence Regionális Hírmagazin főoldalára ... >>>