Tel.: 20-921-6851
Postacím: 2073 Tök Pf. 10.
E-mail: ujsag@zsambekimedence.hu

Bicske – város a régióban

A csökkenő központi források ellenére hatszáz milliónyi fejlesztés két és fél év alatt: új óvoda és könyvtár, megújított egészségügyi ellátás, járda és útépítés – röviden ebben foglalta össze lapunknak Bicske elmúlt két és fél évét Szántó János polgármester.

– Bicske a környék legnagyobb települése. Érdekelne, hogy miként vészelik át a mostani forráshiányos időket? Jut-e fejlesztésekre, ha igen, mennyi és mire?

– Az elmúlt két és fél esztendő alatt végrehajtott fejlesztéseket alapvetően meghatározta a város rendezési terve és a rendelkezésre álló források. Azt a 140 millió forintot is beleszámítva, amelyet állami támogatásként kaptunk önkormányzati lakások építésére, mintegy 600 millió forintot tudtunk fejlesztésekre fordítani. Húsz önkormányzati lakást építettünk, régi óvodánk felújításával gyakorlatilag teljesen új óvodát teremtettünk a falunak, s hamarosan átadjuk a szintén teljesen felújított könyvtárat is. Új alapokra helyeztük az egészségügyi ellátást, s ezáltal igen magas szintű ellátást biztosítunk a bicskeieknek, s a környék lakosainak, amennyiben igénybe veszik szolgáltatásainkat. Mintegy négy kilométer járdát építettünk és szilárd burkolattal láttunk el nyolc utcát. Ezen túlmenően számos ingatlan tulajdonjogát rendeztük, ami szintén jelentősebb összegbe került. Ezzel gyakorlatilag közel harminc éves elmaradást sikerült letudnunk. Terveink szerint idén hat kilométer komplett járdát és utat építünk (árokkal, szegélykővel stb.), átalakítjuk főutcánkat a Szent István utcát, s buszok által elfoglalt terület felszabadításával bővítjük szűkös parkoló-kapacitásunkat. Jövőre újabb tíz utcát szeretnénk szilárd burkolattal ellátni, s neki látunk a tanuszoda és a sportcsarnok építésének is.

– Miből telik minderre?

– Idáig sikerült minden fejlesztést saját forrásból, illetve pályázati pénzekből finanszírozni, az idén azonban kénytelenek leszünk hitelt fölvenni, hogy megvalósíthassuk elképzeléseinket. Eljutottunk ugyanis oda, hogy miután a kormány által az önkormányzatokhoz delegált feladatokhoz – mint például a pedagógusok béremelése – nem bocsát rendelkezésünkre megfelelő anyagi eszközt, saját forrásaink pedig igen korlátosak, kénytelenek voltunk külső forrás után nézni. Azt is mondhatnám, hogy a kormány olyan szolgáltatást rendelt meg, amelyet nem tud finanszírozni. Ez pedig törvénysértő.

– Hogyan lehet mindebből kilépni?

– Meggyőződésem, hogy csak globális intézkedések által lehet jól működő közigazgatást kiépíteni és finanszírozni. Jelentősen csökkenteni kellene a helyi önkormányzatok számát területi vagy egyéb elven történő összevonások által. Másrészt a jelenlegi kettős rendszert, amikor regionális és megyei szervezeteik is léteznek, egyszerűsíteni kell, az egyik szintet – szerintem a megyeit – meg kell szüntetni. A regionális szervezetek, amelyek a helyi önkormányzatok összefogásával jöttek létre, ismerik az igényeket és lehetőségeket, képesek a kisebb közösségek érdekeit hatékonyan képviselni. A közigazgatás átszervezésével jelentős erőforrások szabadulnak fel, amelyek az önkormányzatok hatékonyan tudnának felhasználni.

– A város költségvetésének mekkora hányadát adják a helyi adók? Van-e számottevő hatása az Önök területén működő ipari parknak?

A költségvetésünknek mintegy 26–28 százalékát teszik ki a helyi adóbevételek. A Nagyegyházi ipari park magántulajdonban van, nekünk nem sok beleszólásunk van működésébe. Személy szerint úgy gondolom, a park működését nagymértékben befolyásolja, hogy nincs közvetlen összeköttetése az autópályával. Egy-egy olyan intézmény kialakítása, mint például az ipari park, mindig optimális feltételek mellett, a lehető legjobb helyszínen kell, hogy történjen. Koncentráltan kell kijelölni azokat a területeket, amelyektől a gazdasági fejlődés megindítását reméljük, és ahhoz az összes szükséges feltételt biztosítani kell: infrastruktúra, jó közlekedési feltételek stb.

– A Zsámert jövőjével kapcsolatosan ellentétes vélemények láttak napvilágot. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a többcélú térségi társulások létrejöttével a szervezet elvesztette létjogosultságát, de akadnak, akik továbbra is életképesnek tartják. Ön, mint a szervezet vezetője, milyen álláspontot képvisel?

– A Zsámert létezése mai napig nem vesztette el értelmét és létjogosultságát. A Zsámbéki-medence települései hozták létre, nem statisztikai vagy közigazgatási kreatúra, hanem a létrehozó települések érdekeit ténylegesen képviselő szervezet. Jelentősége a Talentis Program elindulásával a korábbinál is nagyobb lett, s a jövőben, amikor az uniós tendenciák egyre erőteljesebben jelennek meg nálunk is, tovább növekedhet jelentősége. Hiszen képes összehangolni a települések fejlesztéseit és fejlődését, s regionális kapcsolatokat megjeleníteni az uniós pályázatoknál. Csak egyetlen konkrétumot hadd említsek: a Talentis Program által finanszírozott Archinovum tervpályázat kapcsán az önkormányzatok számos fejlesztés tervezését megfinanszíroztathatták, illetve a szintén a programhoz kapcsolódó – és nagy valószínűséggel idén induló – beruházások kapcsán a rendezési tervek költségeit is megspórolhatták.

– Ön a Zsámert elnökeként minden bizonnyal ismeri az úgynevezett É–D-i autópálya tervezésének, építésének ügyét. Lesz belőle valami, vagy csak beszélnek róla az emberek?

– A gondolat, hogy olyan közvetlen közúti kapcsolatra van szükség hazánk és Szlovákia között, amelyen a nagyobb tehergépjárművek is közlekedhetnek, már a Mária–Valéria híd megépítésekor felvetődött. A néhány éve átadott hidat ugyanis csak személygépkocsik és kisteherautók használhatják. Az elképzelések szerint valahol a 10-es út folytatásaként épülhetett volna meg a híd, amely a Tát–Dorog–Zsámbéki-medence vonalon biztosított volna összeköttetést a két ország között. Az építéssel kapcsolatos elképzelések akkor kaptak ismét lendületet, amikor a 2004–2006. közötti Nemzeti Fejlesztési Terv (NFH I.) időszakában Németországban, illetve az északi államokban felvetődött az északi területek és az Adriai tenger közúti összekapcsolásának igénye. Amikor azonban nyilvánosságot kapott, hogy a magyar kormány az 5/C EU korridort Balassagyarmatnál képzeli el, ismét félrerakták, ugyanis ez esetben nemcsak a 2/A út nyomvonalán kellett volna módosítani, de az M0-s körgyűrűn egy híddal többet kellett volna építeni. Az Nemzeti Fejlesztési Terv II. (NFT II.) előkészületei jelenleg zajlanak, s most úgy tűnik, a régió önkormányzatai, a Talentis Program, a Zsámert egységesen érdekelt abban, hogy a belátható jövőben megépüljön ez az út, mert ez jelentősen növeli majd a térség gazdasági vonzerejét. A tervezéssel már évek óta foglalkozó Főmterv, a Nemzeti Autópálya Rt. és esetleg a Gazdasági Minisztérium képviselői június 8-án Zsámbékon adnak tájékoztatást az elképzelésekről a térség önkormányzatainak, civil szervezeteinek, hogy minden érdekelt fél elmondhassa véleményét erről a fontos beruházásról. Az év végéig kell egyezségre jutni, hogy a projektnek biztos helye legyen az NFT II-ben.

Domokos Kázmér–Hajdú Péter

Vissza az oldal tetejére ... >>>
Vissza a Zsámbéki-medence Regionális Hírmagazin főoldalára ... >>>