Tel.: 20-921-6851 Postacím: 2073 Tök Pf. 10. E-mail: ujsag@zsambekimedence.hu II. évfolyam 2. szám 2005. február

---

Csak az tudja, hol van, aki azt is tudja, hogy honnan jött

Beszélgetés Bárdossy Péter Biatorbágyon élő családfakutatóval

A háború utáni évek, a ki- és betelepítések, a közösségek szétzüllesztése, a lakosság kicserélődése napjainkra maroknyivá zsugorította azon lelkes lokálpatrioták csapatát, akik valóban tenni szeretnének településükért.

A hagyomány ápolása elképzelhetetlen a családi gyökerek, rokoni kapcsolatok ismerete nélkül. Az emberi emlékezetnek korlátai vannak, az emlékek elhalványulnak. A gyermekek, unokák, dédunokák érdeklődése a régmúlt iránt gyakran olyankor ébred fel, mikor már nincs kitől kérdezni. A családi dokumentumok elkallódnak, tönkremennek. A régi, megbarnult fényképekről idegen arcok tekintenek reánk. A múlt elenyészik. A következőkben egy olyan kutatót mutatunk be, akinek segítségével megismerhetjük származásunkat.

- Ritka és érdekes foglalkozást űz, hogyan kanyarodott pályája erre a különleges útra?

- Az ön családi neve az iskolai történelemkönyvekből mindenki által jól ismert.

Ez igaz, én is abból az ősi Vas megyei Bárdossy családból származom melynek egyik tagja, Bárdossy László Magyarország miniszterelnöke volt 1941-42-ben. Családunk eredetének kutatásai során kiderítettem, hogy Erdélyben is él egy Bárdossy család, akik a Rhédeyek révén rokoni kapcsolatban állnak az angol királyi családdal, a Windsor házzal.

Sok tapasztalat és munka révén. Kenyérkereső foglalkozásként a családfakutatást csupán három évvel ezelőtt kezdtem. Addig a saját családom eredetének kutatása után a feleségem és barátainkk családfájának tanulmányozásában merültem el.

- Hogyan lehet történelmileg hiteles, a valóságnak mindenben megfelelő családfát felállítani?

1895-ig kizárólag egyházi anyakönyvezést vezettek Magyarország területén. Adataik általában a 18. század elejéig követhetők. Az anyakönyveket – felekezettől függően – vagy magyarul, vagy latinul vezették, a régebbieket pedig csak latinul, illetve egyes településeken németül. Vannak családok, ahol az 1700-as évek elején megszakadnak a bejegyzések, mások története viszont egészen az Árpád-házi királyokig visszavezethető. Általában a hajdan jobbágysorban élt családok eredete követhető a 18. századig, a nemesi származásúak sorsáról több dokumentum áll rendelkezésre. Ilyenek a királyi birtoklevelek, adománylevelek, birtokperek, hadjáratok krónikái stb. A dokumentumok túlnyomórészt megtalálhatók a megyei levéltárakban. Ezekben az esetekben nemcsak a családfát lehet felállítani, de részletes családtörténetet is lehet készíteni.

- Praxisában akadtak olyan ügyek, amelyeknél bírósági perek bizonyítékaként, vagy örökösödési viták eldöntésére rendeltek öntől családfát?

Örökségkutatással csak érintőlegesen foglalkozom, mégpedig az ügynek a családtörténeti részével. Az anyagi vonatkozásokkal nem. Az örökségkutatás speciális terület, vannak hazai családfakutatók, akik kifejezetten erre szakosodtak.

Számtalan ügyem volt már, melyben eltűnt rokon keresésével bíztak meg, vagy kliensem arra volt kíváncsi, bizonyos településen, régióban élnek-e még hozzátartozói. Az esetek többségében sikerrel végződött a kutatás.

A közelmúltban családfakészítéssel bízott meg egy család. Elmondták, hogy ők a híres “xy” vitéztől származnak, aki a 17. században kapott nemességet. Kérték, kutatásaimmal igazoljam, vagy cáfoljam a családi legendát. Bár a levéltári dokumentumokban nem találtam nyomát a család állításainak, ők ragaszkodtak a történetükhöz. Tekintettel arra, hogy a nevezett végvári hős leszármazottjainak kutatásakor találtam olyan, ma is Magyarországon élő családot, aki bizonyíthatóan rokonságban áll vele, ezért klienseimnek javasoltam: keressék fel a családot és végeztessenek genetikai vizsgálatot. Az eredmény pozitív lett, beigazolódott a rokonság. Az ilyen jellegű vizsgálatok között ez volt az első Magyarországon.

Mostanában egyre többen kíváncsiak a gyökereikre. A XIX. század fordulójának táján leginkább az akkoriban frissen meggazdagodottaknak volt ilyen jellegű indíttatása. Talán így szerették volna a világ előtt legitimálni, a régi nemesi családok vagyonával egyenértékűvé tenni a gazdagságukat, bekerülni az arisztokrata körökbe. A családtörténeti kutatásokat összegző irodalom keletkezése is erre a korszakra datálható. 1945 után a családfakutatást kapitalista csökevénynek minősítették. Napjainkban reneszánszát éli a kutatás. A társadalomnak szinte minden rétege képviselteti magát a kliensek között. Főként Magyarországról érdeklődnek, de külföldről – leginkább Amerikából – is sokan fordulnak hozzám.

- Átlagosan mennyi időt vesz igénybe egy családfa felkutatása?