Híresek lettek a zsámbéki Corvin utca lakói. Bár nyilván szívesen lemondanának erről a hírnévről. Múltkor sárlavinia, most meg gödor. Sőt, nem is gödör, hanem Gödör. Méginkább, Gödör 2, mint egy folytatásos rémfilm. Mert – hogy kevésbé zsámbéki Olvasóink is képben legyenek – már tavaly is beszakadt a Corvin utca, igaz, pár méterrel odébb. Borzolva a lakók idegeit, csődközeli helyzetbe juttatva a közeli vendéglőt.
Azután Gödör 1-et betemették. Sokmillió forintért. Igaz, ez eltartott vagy öt hónapig. Na, nem maga a betemetés, csak a hozzávezető rögös (gödrös) út. Tervek, engedélyek, hivatalok, hivatalnokok, akik közben veszik fel a fizetést, prémiumot, cafeteriat, ruhapénzt, elmennek fizetett szabadságra, hiszen tudjuk, hogyan működik a „modern” társadalom. Főleg errefelé.
Most pedig már közel egy hónapja megy a Gödör 2. Drága jegyárakkal, mindannyiunk pénzén. Nyilván újabb néhány hónapig, tervek, engedélyek, hivatalok, hivatalnokok, hiszen tudjuk.
De legalább csinálnánk úgy, mint az épeszű ember, fordítsuk a bajt jóra. Járjunk végére annak a helyi legendáriumnak, miszerint alagutak húzódnak Zsámbék alatt. A volt főiskola épületétől a Romtemplomig, sőt, a környező településekig nyúlóan.
A Romtemplom anno erődtemplomnak is épült, ahogy akkoriban az ilyesféle építmények. Menekülőalagutakkal is, előírta az akkori építési szabályzat :). Alagútnak meg csak akkor van értelme, ha jóval az ellen mögött bukkan felszínre. Ez pedig mindenképpen kilométereket jelentett.
Szóval, utána kellene járni. Nem sok(tíz)millióért, hanem megbízva néhány lelkes barlangászt, akik a hírnévért meg némi szerény támogatásért örömmel vállalnák a feladatot. Akár helybélit is, mert van Zsámbékon mindenféle képzett, tehetséges ember.
Csak az önkormányzat némely vezetőit a jelek szerint ez nem érdekli. Amíg ki nem lukad a föld az ő házuk alatt is. Amire itt a hegy oldalában minden esély megvan – ötven méter nem a világ. Mert ez egy ilyen falu (város).