Előző számunkban "Jóváhagyott nyomvonal" ...>>> címmel foglalkoztunk a zsámbéki-medencei elkerülő út kapcsán május végén Herceghalmon megtartott szakmai fórummal. A Zsámbéki-medence Térségfejlesztő Kht. július 6-án ismét szakmai fórumot szervezett, ahol ezúttal hosszabb távú elképzelések is szerepeltek, többek között a tervezett észak-déli autópálya részeként majdan megépülő Esztergom-Százhalombatta útszakasz. (erről lapunk 2005. augusztusi számában már olvashattak) Szó volt ezen kívül az Agrogate beruházás térségi forgalomra gyakorolt hatásáról, valamint a Zsámbékot délről elkerülő útszakasz ügyéről.
Ismét Herceghalom, ismét közlekedési fórum. A résztvevők már jó ismerősökként üdvözlik egymást. Nagy Zsolt, a Zsámbéki-medence Térségfejlesztő Kht. igazgatójának rövid bevezetője után érdekes, színvonalas, adatokkal bőségesen alátámasztott előadást hallottunk Fábri Györgytöl. Az előadó tágabb térségünk közlekedési kapcsolatait elemezte a gépjármű-forgalom adatai alapján, sorra vette északi határátkelőinket a rajtuk áthaladó forgalom mennyisége és úticélja szerint. A hatvanas évek végétől napjainkig végzett mérések az ezen a szakaszon legnagyobb nemzetközi határátkelőnél (Rajka) gyakorlatilag stagnálást, térségünkhez közeledve viszont (Komárom és Esztergom) egyre erőteljesebb növekedést mutatnak.
Különösen dinamikussá vált Komárom-Esztergom megye és a szomszédos szlovákiai területek kapcsolata az Esztergom-Párkány híd 2002-es felavatása után. A forgalom mintegy két kistérségi mélységben oszlik el mindkét oldalon, ez nagyjából 100-100 települést jelent mindkét országban. (ez annál is örvendetesebb, ha figyelembe vesszük, hogy Szlovákia milyen kedvező lehetőségeket kínál a magyar cégeknek - erről bővebben "Szomszédolás" ...>>> című cikkünkben olvashatnak.)
Esztergomban csak személygépjármű forgalom van, a teherautók kerülni kénytelenek, ezért egyre sürgetőbb egy új, Esztergom térségében megvalósítandó Duna-híd megépítése. A délre irányuló teherforgalom jelenleg kerül, illetve ennek 12,5 tonna alatti része a túlterhelt és valamennyiünk által jól ismert 1104-es úton halad keresztül. Ezen a terhelésen jelentősen enyhíthet a reményeink szerint hamarosan elkészülő zsámbéki-medencei elkerülő út, de hosszútávú megoldást csak az Esztergom-Százhalombatta észak-déli autópálya szakasz megépítése hozhat. Ez a szakasz a tervek szerint Bicske és Herceghalom között kapcsolódna a térségünkön áthaladó kelet-nyugati közlekedési tengelyhez. (M1 autópálya, 1-es főút) Az ország jelenlegi rossz gazdasági helyzetében a megvalósulást 2020-2025 közé teszik a szakemberek, egyes részek, csomópontok azonban a pénzügyi helyzettől függően és a gazdasági előnyöket figyelembe véve előbb is megvalósulhatnak. A szóbanforgó útszakasz szerepel Magyarország gyorsforgalmi úthálózati fejlesztési tervében, nyomvonala nagyjából kialakítottnak tekinthető, megépítése most már "csak" idő és pénz kérdése.
Az ezt követő előadásban Péter Gábor az Agrogate beruházás forgalomtechnikai vonzatát előrevetítő hatástanulmányt ismertette. A tanulmány konklúziója, hogy a beruházás pótlólagos forgalomvonzata 95%-ban a kapcsolódó autópályára korlátozódik, a maradék jelentkezhet a települések megnövekedett forgalmában, ami a beruházás teljes kiépülése esetén is legfeljebb napi húsz-harminc többletjárművet jelenthet.
Keller László, Pest-megye 9-es választókerületének országgyűlési képviselője hozzászólásában kifejtette, hogy ez a néhány százalék is sok lehet a már most is pattanásig feszült közlekedési helyzetben, a valóban nem túl nagy növekedés is jelentősen ronhatja az út mellett lakók életminőségét egy szerencsétlen időbeli eloszlás (éjszakai-hajnali közlekedés) esetén például.
Ezt követően Domokos Kázmér, Zsámbék alpolgármestere kapott szót, aki a zsámbéki-medencei elkerülő út eredeti terveiben nem szereplő, mintegy három km hosszú, Zsámbékot délről elkerülő útszakasz megépítésének feltétlen szükségességéről és a jelenlegi állásról beszélt. Elmondta, hogy Adrovicz Miklóssal (a TuraTerv Kft. vezető tervezője, az elkerülő út főtervezője - a szerk.) bejárták a kérdéses útszakszt, a TuraTerv elkészítette a részletes árajánlatot, a források nagyjából felét a község már előteremtette és a többi is hamarosan rendelkezésre áll. Amennyiben az engedélyeztetés utoléri az eredeti út dokumentációját, akkor a megvalósulásnak nincs akadálya, szó szerint fellélegezhetnek a Mányi út mentén lakó zsámbékiak is.
