Tel.: 20-921-6851 Postacím: 2073 Tök Pf. 10. E-mail: ujsag@zsambekimedence.hu Előzetes

Az Ipari Parkok Egyesület 1994-ben alakult. A rendszerváltás első éveiben az ipari termelés 40%-kal, a GDP 20%-kal visszaesett, és egyre nőtt a munkanélküliség. A kormány legfőbb gondja az volt, hogy miként lehet ebből a helyzetből kilábalni. Hozzá kell tenni, hogy ez idő tájt a kormánynak nem volt semmilyen stratégiája, semmilyen gazdaságpolitikai elképzelése arra vonatkozóan, hogy miként lehetne az országot talpra állítani. Rendező elvek, prioritások sem születtek. Ez az állapot az önkormányzatokra is rányomta a bélyegét. Valamennyi önkormányzat úgy érezhette, hogy önmagának kell az adott helyzetből megtalálni a kivezető utat – indította e gondolatok jegyében előadását az IPE elnöke. Egyben utalt arra is, hogy erre szinte minden településnek megvannak a lehetőségei.

Ezt igazolandó hazai és külföldi példák bemutatásával igyekezett serkenteni a jelenlévők vállalkozó kedvét. A hazai példa a bányászváros, Tatabánya esete. A hagyományos ipari termelés, a bányászat csődbe jutott. Az ipari tevékenységet át kellett alakítani. Tatabánya vezetői kezdetben nem hittek az ipari technológia-váltás sikerében. 1995-ben folytatott tanácskozás keretében a szakembereknek sikerült a kételkedőket is meggyőzni az átállás szükségszerűségéről, valamnit az ipari park fontos szerepéről. A legfőbb érvek: a település kedvező földrajzi elhelyezkedése – Budapest és Bécs közötti fekvése – továbbá az autópályával és a vasúttal való közvetlen kapcsolata. Jó döntés született, ipari parkot létesítettek s ennek eredményeként, ma már Tatabánya az európai fejlődés útját járja. – hangsúlyozta Rakusz Lajos.

Ma, tehát hazánkban az előrelépés egyik eszköze lehet az ipari parkok létrehozása. Jogos a kérdés: Mit takar ez a fogalom?

A “gazdának” a feladata az ipari park szervezése, üzemeltetése. Fontos tudni, hogy a betelepülő cégeknek szolgáltatásokat kell nyújtani. Az ipari parkot az ipartelepektől az különbözteti meg, hogy itt a betelepült cégek nem egymástól elszigetelten működnek, az üzemeltető olyan szolgáltatásokat kell nyújtson, amelyeknek eredményeként az itt működő vállalkozások – a parkon kívül tevékenykedőkkel szemben – extraprofitra tesznek szert.

A kormány 1997-ben foglalkozott ezzel a fejlesztési lehetőséggel. Az előterjesztést a tárcák megtárgyalták, létrehozásuk lehetőségét nem zárták ki, de ehhez anyagi támogatást nem kívántak biztosítani. Az illetékes minisztérium viszont megkapta azt a lehetőséget, hogy ”Ipari park” címet adományozzon, de ehhez anyagi támogatás nyújtására nem nyílt lehetősége. Ma annyi mégis elmondható, hogy az ipari parkok indulhatnak infrastruktúra fejlesztését célzó pályázatokon. Az így elnyerhető összeg maximuma 200 millió forint vissza nem térítendő támogatás.

Az ipari park hasznosítása két módon történhet. Az önkormányzat eladja azt a területrészt, amelyen már kiépült az infrastruktúra, és a befolyt pénzből tovább építkezik, vagy a már használatba vehető területet bérbe adja. Az utóbbira célszerű törekedni, mert ez folyamatos bevételt eredményez, és a terület az önkormányzat tulajdonában marad, továbbá. a bérleti díj az ipari park fejlődéséhez, növekedéséhez igazodva emelkedik. Sajnos ma még hazánkban, – mivel szegények az önkormányzatok – az értékesítés, míg Nyugat-Európában a bérbeadás a gyakorlat. Ma még az önkormányzatok, ezzel a fejlesztéssel, számítanak az iparűzési adó bevételének növekedésére is. Kérdés, hogy meddig hagyják életben ezt az önkormányzati bevételi lehetőséget?

Hazánkban jelenleg, az ipari parkok száma 165. Ez adja a magyar gazdasági teljesítmény 26%-kát. Minden hatodik ipari foglalkoztatott itt keresi mag a kenyerét, és minden harmadik exportforint is itt kerül kitermelésre. Lefedik az ország egész területét, de vannak olyan régiók, ahol sűrűbben találkozhatunk ilyen létesítményekkel, például Budapest és Székesfehérvár térségében. Az “Ipari park” címmel rendelkező szervezetek közül kb. tíz nem működik. A kiválóan működők száma is ilyen mennyiséget képvisel, továbbá 80–100 ipari parknak van pillanatnyilag esélye arra, hogy rövidesen kiváló technológiával ellátva üzemeljen. E létesítmények előtt álló legfontosabb feladat a befektetők számára megfelelő körülmények megteremtése.

Az előbbrelépés érdekében, 2003.novemberében az IPE kidolgozta a fejlesztéshez a pályázati elképzeléseket 2004–2005-re, viszonylag szolid dinamikával. A gazdasági tárca megkapta, elfogadta és széles szakértői kör megtárgyalta azt, a felvázolt elképzelések egyetértésre találtak. Amikor az illetékesek az ipari parkok számára a pályázatokat kiírták, az a korábban elfogadottakkal sokszor még köszönő viszonyban sem volt. Mindössze három létesítménynek sikerült a pályázaton eredményesen szerepelni. Ez lényegében azt tükrözte, hogy a kormány az ipari parkok fejlesztésének területéről, egyszerűen szólva, távol kívánja magát tartani.

Napjainkban mintha valamit változna a helyzet. Újból indul az NFP (Nemzeti Fejlesztési Program). Ebből egyenesen következik, hogy az ügy érdekében ismételten meg kell tenni a szükséges lépéseket. Fel kell készülni a 2007–2013 közötti terjedő időszakra. Fontos feladat lesz az ipari parkok hálózatának megszervezése, mert ez az együttműködés az egyik eszköze az extraprofit megtermelésének. Ennek egy másik fontos eszköze lehet a szellemi erő – felsőoktatás, kutatás – összekapcsolása a gazdasági szférával. Jelenleg az ipari parkok működtetése terén átmeneti állapot a jellemző. Száznegyven ipari park tapasztalata alapján már világos, hogy miként kell működtetni egy ilyen létesítményt, milyen infrastruktúrát kell kiépíteni, hogyan kell pályázni. Talán százan már azt is tudják, hogy milyen lépéseket kell megtenni az európai elvárások érdekében, s ez biztosítéka lehet a gazdasági sikereknek – fejezi be e gondolatsorral előadását a szakember.